A tájékoztatás szerint a résztvevők a konferencia záródokumentumában rögzítették, hogy készek konstruktívan együttműködni egy kiegyensúlyozott és észszerű szabályozás kialakításában. Nyomatékosították, hogy az új rendelkezéseknek egyszerűeknek kell lenniük, azok alkalmazása nem járhat felesleges adminisztratív terhekkel, és az előírásoknak figyelembe kell venniük a közúti fuvarozás egyedi adottságait.

Az NFM közölte, a magyar fél a találkozó tanulságait összegző tájékoztatást küld a bolgár elnökségnek és az Európai Bizottságnak, a Közlekedési Tanács a tervek szerint 2018 júniusában fogadhat el általános megközelítést a témában.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közleménye szerint Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, a közúti fuvarozás kulcsszerepet tölt be az európai gazdaságban, a szektor közvetlenül 5 millió embernek biztosít munkát, az ágazatnak tudható be az uniós bruttó össztermék mintegy 2 százaléka. A közlekedés az egyes tagállamokban átlagosan 6-7 százalékkal járul hozzá a nemzeti GDP-hez.

Az NFM államtitkára a találkozón rámutatott arra, hogy az Európai Bizottság Mobilitási csomagjavaslata túlzott adminisztrációs többletterhet jelenthet a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A szabályozási tervek a közúti szállítás díjainak ugrásszerű, akár 20-30 százalékos növekedését eredményezhetik, ami általános áremelkedéshez vezethet minden termékcsoportban. Az előkészületben lévő változtatások az Európai Unió versenyképességére is kedvezőtlenül hathatnak - írja az NFM.

Homolya Róbert kifejtette: "közös cél a küzdelem a visszaélésekkel és tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, a versenyképesség megőrzése és a munkavállalók körülményeinek javítása. A közúti fuvarozás nélkülözhetetlen eleme a gazdasági fejlődésnek és a belső piac zökkenőmentes működésének. A józan kompromisszumok útján kidolgozandó megoldásnak tiszteletben kell tartania a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogait, el kell kerülnie a piac megosztását, a protekcionizmust." - áll a közleményben.

Az NFM államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra sem fogadhatja el az alapvető szabadságjogok igazságtalan és aránytalan korlátozását, amely az uniós közlekedési piac helyrehozhatatlan torzulásához vezethet.

A tavaly közzétett szabályozási kezdeményezés a közúti árufuvarozási piacra lépésre, a közúti áru- és személyszállítás szakmagyakorlására vonatkozó, és a szektorban tevékenykedő munkavállalók szociális jogait és biztonságát célzó jogalkotási javaslatokat tartalmaz. A bizottsági tervezet az uniós belső közúti áruszállítási piac széttörezedettségéhez vezető hiányosságokat igyekszik kezelni - írja az NFM.

A budapesti találkozón a magyar házigazdák mellett Csehország, Észtország, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország szakminisztériumai képviseltették magukat.

A 14 részt vevő tagállam vállalkozásai az 1000 kilométeren túli közúti szállítások hozzávetőleg 88 százalékát bonyolítják Európában. A rövidebb távú fuvarokból azonban csak 38 százalékkal részesülnek, ebben a körben tehát nem veszélyeztetik a versenytárs cégek pozícióit - tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.