Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 382,3 milliárd forinttal emelkedtek a tavalyi év első négy hónapjához képest a kiadások 358,9 milliárddal voltak magasabbak. A központi költségvetés hiánya 209 milliárdról 100,3 milliárd forintra csökkent, a társadalombiztosítási alapok tavalyi 21,5 milliárdos többlete 61,1 milliárd forint hiányba csapott át, míg az elkülönített alapok többlete 21,5 milliárd forintról 39,9 milliárd forintra emelkedett.

A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás nyomán idén a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbér 25 százalékkal nőtt és a magasabb bérkategóriába tartozók fizetése is emelkedett. Ennek nyomán a személyi jövedelemadó bevételek 46,8 milliárd forinttal - 8,2 százalékkal - 617 ezer forintra emelkedtek az első négy hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest. Az általános forgalmi adóból befolyt költségvetési bevételek hasonló nagyságrenddel 46,4 milliárd forinttal (5,0 százalék) emelkedtek. Egyedül áprilisban 357,8 milliárd forint áfa-bevétel folyt be, ami 149,6 milliárddal - 71,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A bérmegállapodáshoz kapcsolódó járulékcsökkenés ellenére a társadalombiztosítási alapok teljes bevétele mindössze 17,4 milliárd forinttal maradt el a tavaly január-áprilisitól - derült ki az NGM jelentéséből.

A társasági adóbevételek alakulását befolyásolta, hogy az év elejétől egységesen 9 százalékosra csökkent az adó mértéke, a 159,3 milliárdos négyhavi bevétel mindössze 3,8 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól, mert a befizetések csökkenését némileg ellensúlyozta a visszautalások csökkenése.

Az egyéb központosított bevételekből április végéig összesen 152,5 milliárd forint bevétel teljesült idén, 8,6 milliárddal több az egy évvel korábbinál, amiből a legnagyobb tétel az elektronikus útdíj 5,6 milliárd forintos emelkedése 52,4 milliárd forintra.

A jövedéki adóbevételek 12,5 milliárd forinttal 282,1 milliárd forintra csökkentek a dohánytermékek utáni bevételek 32,7 milliárd forintos esése miatt, amit a jogszabályváltozásra adott piaci reakciókkal magyaráz az NGM. Az üzemanyagok után 19,2 milliárddal emelkedtek a befizetések a forgalom és az adómérték emelkedése nyomán.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel az év első négy hónapjában 74,8 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi bevételnél 5,8 milliárd forinttal magasabb.

Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések négyhavi összege 154,2 milliárd forint volt, amelynek meghatározó tétele (129,1 milliárd forint) a termőföld-értékesítésből származott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós támogatásból idén április végéig 32,9 milliárdra tettek szert az egy évvel korábbi 107,8 milliárddal szemben, amihez a támogatások utólagos megtérítése 44,5 milliárdot adott hozzá. A 32,9 milliárd forint az éves előirányzat mindössze 2,1 százaléka. Az időarányostól eltérő teljesülés oka, hogy a 2016. év végén teljesített kiadásokhoz tartozó bevételek beérkezése nagyrészt az év második felétől várható - magyarázta az NGM jelentése.

A kiadások között az előző év azonos időszakához képest főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai emelkedtek. Az uniós programokra április végéig összesen az egy évvel korábbi 213,7 milliárddal szemben 318,3 milliárd forint kifizetés történt, amely az éves előirányzat 15,6 százalékos teljesítését jelenti. Az év során a kiadások csaknem egészét már az új, 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai adják, április hónapban 56,5 milliárd forintot - hangsúlyozza a jelentés.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 56,5 milliárd forintot tettek ki, ami 89,6 százalékkal több az előző évinél. Az eltérés hátterében a lakástakarék-pénztári megtakarításokat és a Családi Otthonteremtési Kedvezményt igénybe vevők létszámának növekedése áll - tette hozzá az NGM.

A négyhavi kamatkiadások 253,8 milliárd forintot tettek ki, 30,2 milliárddal kevesebbet a tavaly január-áprilisinál.

Az egészségbiztosítási alap kiadásai 51,2 milliárddal 698,4 milliárd forintra emelkedtek, gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 352,8 milliárd forint volt az év első harmadában, 41,9 milliárd forinttal több egyrészt amiatt, hogy a tavalyi adat még nem tartalmazza a háziorvosi szolgálatok többlettámogatását, a tavaly ősszel megkezdett béremelés hatását, másrészt idén januárban jogszabály alapján az intézmények kéthavi bértámogatásban részesültek.

A nyugdíjkifizetések 1050,4 milliárdot tettek ki, 35,1 milliárddal többet az egy évvel korábbinál. Nyugdíjakra 35,2 milliárd forinttal többet fizettek ki. Az időarányost meghaladó kifizetést a 2016. év végére megnövekedett korbetöltött öregségi nyugellátotti létszám okozza, amelyet azonban az első félévtől ismét érvényesülő korhatáremelés mérsékel. A kifizetések tartalmazzák a januári 1,6 százalékos nyugdíjemelés összegét.

Az NGM közölte: már az Országgyűlés előtt van az idei büdzsé módosítása, amely költségvetési forrást teremt az időközben meghozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedések finanszírozásához. Mindezt úgy, hogy a pénzforgalmi hiány nem emelkedik, és az államadósság is csökken. Az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél is teljesíthető - hangsúlyozta a tárca.