Az idei első kilenc hónapban az államháztartás központi alrendszere, azaz önkormányzatok nélkül számolva 1236,3 milliárd forint halmozott hiányt regisztrált, ami az NGM szerint a várakozásoknak megfelelő, és megegyezik az előzetesen közölttel. A hiány az egész évre tervezett, a módosított költségvetési törvény szerinti hiány 106 százaléka és jelentős különbséget mutat az egy évvel korábbi 2,411 milliárd fonthoz képest.

A központi költségvetés 1281,2 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 62,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 106,9 milliárd forintos többletet értek el.

Szeptemberben 256,4 milliárd forint volt a hiány, ellentétben a tavaly szeptemberi 271,6 milliárd forintos többlettel.

A hiány tavalyinál jóval nagyobb mértékét a minisztérium főként az uniós kifizetések alakulásával magyarázta. Ezek a kifizetések idén szeptember végéig elérték az 1484,3 milliárd forintot, ami több a tavalyi 1035,3 milliárd forintnál, miközben az elszámolás sajátossága miatt a költségvetésbe mindössze 297,5 milliárd forint uniós bevétel érkezett az idén szemben a tavalyi 426,2 milliárd forinttal.

Az egyenleget rontotta még, hogy bár az áfabefizetések 402 milliárd forinttal növekedtek, 340 milliárd forinttal emelkedtek a visszautalások is is, hiszen a "megbízható adózók" részére a januártól hatályos szabályok szerint a korábbi 75 nap helyett már 45 napon belül teljesíti az adóhatóság a visszautalást.

A bevételekre pozitív hatással volt, hogy nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliség ráta 4,2 százalékra csökkent, és növekedtek a bérek is. A keresetek növekedésének és az adókedvezményeknek köszönhetően több pénz marad a családok pénztárcájában, ez pedig a fogyasztási adatok alakulásában is látszódik - hangsúlyozta az NGM.

Az előző évhez viszonyítva 148,8 milliárd forinttal nőttek a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételek, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok.

A központi alrendszer bevétele 2017. szeptember végéig 13 007 milliárd forint volt, szemben a tavaly ilyenkori 12 532,1 milliárd forinttal, az éves terv 72,8 százaléka teljesült. A kiadások 74,8 százalékban teljesültek, 14 243,3 milliárd forintot tettek ki, az egy évvel korábbi 12 534,5 milliárd után.

A bevételek közül a társasági adóból az év első 9 hónapjában 341,5 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 46,7 milliárd forinttal elmaradt az előző év azonos időszakától. A lemaradásban szerepet játszik a 2017-től hatályos, egységesen 9 százalékos adókulcs alapján meghatározott, a korábbinál alacsonyabb adóelőleg-kötelezettség.

A pénzügyi tranzakciós illetékből 161,3 milliárd forint volt a bevétel, az egy évvel korábbinál 9,3 milliárd forinttal magasabb. A növekedés hátterében a kincstár és a pénzforgalmi szolgáltatók magasabb befizetése áll.

Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések szeptember végi összege 237,4 milliárd forint volt, amelynek meghatározó tétele, 149,8 milliárd forint a termőföld-értékesítésből származott.

A központi alrendszer kiadásai között az uniós kifizetések mellett jelentős mértékben emelkedtek a lakásépítési támogatásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra és a nyugellátásra fordított összegek is.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az első kilenc hónapjában 122,2 milliárd forintot tettek ki, ami 19,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A családi támogatásokra az idei első 9 hónapban összesen 311,6 milliárd forintot fordítottak, ezen belül jelentős a családi pótlékra kifizetett 241,7 milliárd forint, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbi összegekkel.

A büdzsé nettó kamatkiadása 685 milliárd forint volt, 14,9 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

A központi költségvetés adóssága szeptember végéig 946,2 milliárd forinttal 26 346,2 milliárd forintra nőtt.