Felidézte, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Innovációs Alapban (NKFI Alap) 2015-ben 74 milliárd forint, 2014-2020 között a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) kutatásfejlesztésre, innovációra 700 milliárd forint áll rendelkezésre.

Hozzátette, a források felhasználásához a hivatal kiszámítható, világos helyzetet kíván teremteni.

Pálinkás József kiemelte: az állami források felhasználásának feltétele, hogy a befektetés hozzájáruljon a bizonyítható, tényleges újdonságot tartalmazó eladható termék, szolgáltatás létrehozásához.

A tudományos és az alkalmazott kutatásba, valamint az innovációba való befektetésnek fontos mércéje lesz a világszínvonalú eredmény elérése - mutatott rá Pálinkás József hangsúlyozva, hogy az infrastruktúrát koordináltan kell fejleszteni, a tudományos műhelyeknek, képzéseknek a kiválóságot kell szolgálniuk, az innovációs kapacitásfejlesztésnek pedig további befektetéseket kell hozniuk.

A hivatal elnöke szerint a pályázatok elbírálásában a szakértőknek is felelősségük van, ezért létrehoznak egy szakértői adatbázist, hogy az értékelők kiválasztása megfelelő legyen.

Megjegyezte: a források hatékony és felelős felhasználásához partnerségre van szükség. Kijelentette, a Magyar Innovációs Szövetséget is partnernek tekinti a munkában.

Szabó Gábor, a szövetség elnöke is úgy vélte, hogy az innovációs pályázatoknál a szakmai bírálatot nem lehet kihagyni, automatizmussal helyettesíteni.

A közgyűlésen Greiner István, a MISZ általános elnökhelyettese a szövetség 2014. évi tevékenységéről beszámolva elmondta, hogy a műszaki-technológiai innovációra koncentráltak. Taglétszámuk némileg, 305-re csökkent. A múlt évben egyebek mellett átadták a innovációs nagydíj pályázat elismeréseit, illetve megrendezték az ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt.

A tisztújító közgyűlésen ismét Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát választották meg elnöknek.