Azt írták, a lézerközpont a 2014-2020-as ciklusban európai uniós forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb beruházás.

Az európai lézerkutatási infrastruktúra létrehozása a szegedi berendezés megépítésével és üzembe helyezésével párhuzamosan az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciummá (ERIC) szervezésével - a prágai és bukaresti berendezésekkel együtt - válik teljessé.

Az ELI-ERIC létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a magyar hozzájárulás a működési költségekhez évente 2,4 milliárd forintra becsülhető - ismertették.

Az ELI-ERIC konzorcium szervezésére, a lehetséges tagok felkutatására, továbbá a létesítmények kutatási kapacitásai hazai és nemzetközi hasznosításának elősegítésére, valamint az ezzel kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására Pálinkás József, az NKFIH elnöke kezdeményezte Fülöp Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az MTA Atommagkutató Intézetének korábbi igazgatója rendkívüli követi kinevezését.

Fülöp Zsolt pénteken vette át az Áder János köztársasági elnök által aláírt megbízólevelet Szabó Lászlótól, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárától.

A lézerkutatási infrastruktúrának helyet adó szegedi épületkomplexum használatbavétele idén tavasszal várható, a lézeres berendezések összeszerelését és próbaüzemét követően a tervek szerint 2019-től üzemel majd teljes kapacitással a kutatóközpont.

Az ELI-ERIC létrehozásával szolgáltatásorientált lézerkutatási infrastruktúra jön létre, amely a lézertudomány legújabb technológiáit állítja a felhasználók szolgálatába. A fejlesztés várhatóan a regionális beruházásokat is stimulálni fogja a kutatóközpontoknak helyet adó államokban: a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában - olvasható a közleményben.