Tőzsde - Vegyesen nyitottak a New York-i indexek
Gazdaság, 2018.06.21
Vegyesen nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei csütörtökön.
A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,08 százalékos, az S&P 500-as mutató pedig 0,04 százalékos mínuszban, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,23 százalékos nyereségben nyitott.
A hangulatra rányomja a bélyeget, hogy az egyre éleződő amerikai-kínai kereskedelmi vita kedvezőtlen hatásai elkezdtek visszatükröződni a vállalati eredmény-előrejelzésekben. Az aggodalom hulláma végigsöpört a globális autóiparon, miután a német Daimler rontotta idei profitvárakozását, a BMW pedig jelezte, hogy mérlegeli a "stratégiai választási lehetőségeket" a kínai-amerikai kereskedelmi feszültségek fényében.
A The Global Times című, állami ellenőrzés alatt álló kínai lap azt írta, hogy Kína célkeresztjébe kerülhetnek a Dow Jones ipari átlag kosarát alkotó amerikai nagyvállalatok, köztük a Boeing, az Apple és a Nike. A szerző úgy fogalmazott, hogy Kína folytatja a reformokat és piacnyitási politikáját, egyebek között még jobban megnyitja pénzpiacait a külvilág előtt, ami elszívhatja a tőke egy részét az amerikai részvénypiacokról, mert globális befektetők több kínai részvényt vásárolnak.
A világ két legnagyobb gazdaságának május óta három magas rangú tárgyalási fordulóban sem sikerült kompromisszumos megoldást találni a Kína iparpolitikáját, a kínai piacra való bejutást és a hatalmas kínai kereskedelmi többletet kifogásoló amerikai panaszokra. Amerikai adatok szerint tavaly a kétoldalú kereskedelemben 375 millió dolláros többlete volt Kínának, amely 505,47 milliárd dollár értékben exportált javakat az Egyesült Államokba, míg importja 129,89 milliárd dollárra rúgott.
Egy amerikai-kínai kereskedelmi háború megszakíthatná a globális ellátási láncot a technológiai és autóipari ágazatokban, amelyek termelése különösen erősen függ a külső beszállítóktól, ez pedig kisiklathatja a világgazdaság növekedését.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken veszteséges a kereskedés. Délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,63 százalékos, a frankfurti DAX-30 index szintén 0,82 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,54 százalékos mínuszban állt.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1595 dollárt adtak, 0,16 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A japán jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, 110,22 jenen forgott.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken. A legközelebbi, augusztusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 2,14 százalékos veszteségben, 73,14 dolláron, míg a WTI 1,05 százalékos mínuszban, 65,02 dolláron forgott.
A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára augusztusi szállításra 0,55 százalékkal, 1267,50 dollárra esett.
Szerdán vegyesen zártak a New York-i indexek. A Dow Jones 0,17 százalékkal, 24 657,80 pontra csökkent, míg az S&P 500-as mutató 0,17 százalékkal, 2767,32 pontra, a Nasdaq Composite mutatója pedig 0,72 százalékkal, 7781,52 pontra emelkedett.
A hangulatra rányomja a bélyeget, hogy az egyre éleződő amerikai-kínai kereskedelmi vita kedvezőtlen hatásai elkezdtek visszatükröződni a vállalati eredmény-előrejelzésekben. Az aggodalom hulláma végigsöpört a globális autóiparon, miután a német Daimler rontotta idei profitvárakozását, a BMW pedig jelezte, hogy mérlegeli a "stratégiai választási lehetőségeket" a kínai-amerikai kereskedelmi feszültségek fényében.
A The Global Times című, állami ellenőrzés alatt álló kínai lap azt írta, hogy Kína célkeresztjébe kerülhetnek a Dow Jones ipari átlag kosarát alkotó amerikai nagyvállalatok, köztük a Boeing, az Apple és a Nike. A szerző úgy fogalmazott, hogy Kína folytatja a reformokat és piacnyitási politikáját, egyebek között még jobban megnyitja pénzpiacait a külvilág előtt, ami elszívhatja a tőke egy részét az amerikai részvénypiacokról, mert globális befektetők több kínai részvényt vásárolnak.
A világ két legnagyobb gazdaságának május óta három magas rangú tárgyalási fordulóban sem sikerült kompromisszumos megoldást találni a Kína iparpolitikáját, a kínai piacra való bejutást és a hatalmas kínai kereskedelmi többletet kifogásoló amerikai panaszokra. Amerikai adatok szerint tavaly a kétoldalú kereskedelemben 375 millió dolláros többlete volt Kínának, amely 505,47 milliárd dollár értékben exportált javakat az Egyesült Államokba, míg importja 129,89 milliárd dollárra rúgott.
Egy amerikai-kínai kereskedelmi háború megszakíthatná a globális ellátási láncot a technológiai és autóipari ágazatokban, amelyek termelése különösen erősen függ a külső beszállítóktól, ez pedig kisiklathatja a világgazdaság növekedését.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken veszteséges a kereskedés. Délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,63 százalékos, a frankfurti DAX-30 index szintén 0,82 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,54 százalékos mínuszban állt.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1595 dollárt adtak, 0,16 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A japán jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, 110,22 jenen forgott.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken. A legközelebbi, augusztusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 2,14 százalékos veszteségben, 73,14 dolláron, míg a WTI 1,05 százalékos mínuszban, 65,02 dolláron forgott.
A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára augusztusi szállításra 0,55 százalékkal, 1267,50 dollárra esett.
Szerdán vegyesen zártak a New York-i indexek. A Dow Jones 0,17 százalékkal, 24 657,80 pontra csökkent, míg az S&P 500-as mutató 0,17 százalékkal, 2767,32 pontra, a Nasdaq Composite mutatója pedig 0,72 százalékkal, 7781,52 pontra emelkedett.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!