A HAC-ONC-t és az ARZ-t 2013-ban szervezte ki az akkori szociáldemokrata kormány a HAC-ból, azzal a céllal, hogy koncesszióba adja őket. A Zoran Milanovic vezette kormány által kiírt, 2014-ben lezárult pályázatra több külföldi befektető is kötelező érvényű ajánlatot tett, de a közvélemény nyomására - lakossági kezdeményezésre összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű aláírás - a kormány elállt ettől a tervétől. Az autópályák koncesszióba adása csökkentette volna az ország nettó külföldi tartozását és az államadóságot is.
2015-ben nyilvános részvénykibocsátással is próbálkoztak Milanovicsék - a papírokat a nyugdíjalapoknak, az autópálya társaság dolgozóinak és a lakosságnak akarták felajánlani, az állam tulajdonában mindössze 40 százalékos részesedés maradt volna -, de ez a terv is dugába dőlt. Azóta ugyanis kétszer tartottak parlamenti választást Horvátországban.
A jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által vezetett kormány új tervvel állt elő, és március közepén elfogadta az autópálya-kezelő vállalatok átszervezésére irányuló reformtervezetet, amely az autópályadíjak növekedését is maga után vonta. A kabinet azért választotta az említett modellt, hogy elkerüljék az autópályák koncesszióba adását vagy privatizációját, hogy a külföldi tulajdonosok ne emelhessenek ellenőrzés nélkül autópályadíjat.
A Vecernji List című horvát napilap nemrég úgy értesült, hogy az autópályák vállalat elbocsátja háromezer alkalmazottja több mint felét is. A végkielégítésekre a Világbanktól felvett kölcsönből 4,7 millió eurót biztosított a HAC. Az autópálya-kezelő vállalatok teljes átalakítása 2020-ig történik meg, és mindössze 700-900 alkalmazott marad a vállalatnál.
A horvát autópályákat kezelő vállalatok évek óta fizetésképtelenek és a csődeljárás szélén állnak. Az állam kedvezőtlen, rövid távú hiteleket vett fel magas kamattal, és most nem tudja fizetni ezeket.
A HAC kötelezettségei 5,2 milliárd euróra rúgnak. Csak az idén 1,14 milliárd euró törlesztőrészletet kell visszafizetnie, jövőre pedig még többet. Az ágazat adóssága az államadóság 13,5 százalékát teszi ki, a bevételek pedig nem elegendőek arra, hogy a következő öt évben fedezzék a hiteleket.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!