Uniós költségvetés - Londoni elemzők: indokolatlan lenne a negatív piaci reakció a keleti tagországok támogatásának csökkentése miatt

Gazdaság, 2018.05.02

Londoni pénzügyi elemzők szerint indokolatlan lenne egy esetleges komolyabb negatív piaci reakció abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában az eddigieknél kevesebb fejlesztési támogatást kapnának.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetési tervezet szerdai bemutatásához időzített tanulmányukban kiemelik: a kohéziós célokra szolgáló EU-folyósítások csökkentése a következő évtizedben logikus lépés lenne, egyrészt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok magasabb jövedelmi szintjei miatt, másrészt azért, mert az EU-költségvetés egésze is kisebb lesz Nagy-Britannia - a második legnagyobb nettó befizető - kilépése után.

A ház londoni elemzői szerint a teljes kohéziós szakpolitikai keretrendszer csökkentése általában, és ezen belül különösen a keleti EU-gazdaságoknak szánt folyósítások visszafogása "aránytalanul negatív" piaci reakciókhoz vezethet a kezdeti időszakban, mindenekelőtt Lengyelországban, tekintettel a nagyobb lengyel részesedésre az EU-költségvetésből, és arra, hogy Lengyelország a többi tagállamnál rosszabb viszonyban van az EU-val.

Az ilyen negatív piaci reakciókat azonban inkább érzelmi, semmint ésszerű meggondolások vezérelnék - fogalmaznak a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

A ház a szerdai tanulmányban kiemeli, hogy Nagy-Britannia távozása 12-14 százalékos kiesést jelent az EU-költségvetés bevételi oldalán, így a folyósításokat elvileg mindenképpen csökkenteni kell, bár az Európai Bizottság előállhat javaslatokkal a kiesés ellentételezésére.

A közép- és kelet-európai EU-gazdaságok szempontjából a több mint egy évtizedes EU-folyósítások és konvergencia-folyamat nyomán kialakult magasabb jövedelmi szint azt jelenti, hogy a térség megindult "az éretté válás" felé, és a kevéssé fejlett térségeknek járó finanszírozásokat - amelyek elérhetik, sőt meghaladhatják az egyes tagországok számára folyósított teljes kohéziós juttatás 60 százalékát - egyébként is csökkenteni kell, még a bevételi oldal változása nélkül is - érvelnek szerdai tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

A ház véleménye szerint mindezt egybevetve indokolatlan lenne a komolyabb piaci meglepődés még abban az esetben is, ha a teljes költségvetési időszakra vetítve Lengyelország kohéziós támogatása 8-16 milliárd euróval, Magyarország, Csehország és Románia támogatása egyenként 2-4 milliárd euróval csökkenne a jelenlegi költségvetési időszakhoz mérve.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a 2021-2027-es EU-költségvetésből eredően a közép- és kelet-európai EU-térséggel szemben esetleg kialakuló negatív piaci hangulatot enyhíthetik a térség rövidebb távú makrokilátásai, mindenekelőtt az, hogy az országcsoport gazdaságainak növekedése várhatóan a belátható előrejelzési távlatban is szilárdan saját potenciáljuk feletti ütemekben folytatódik.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics ugyancsak szerdán összeállított tanulmányában közölte: becslése szerint a közép- és kelet-európai EU-térség strukturális finanszírozása a 2021-2027-es EU-költségvetési időszakban a térség átlagos hazai össztermékének (GDP) arányában mérve 1 százalékkal csökkenhet.

A ház szerint a tárgyalások a múltbeli tapasztalatok alapján akár két évig is eltarthatnak, de már most megállapítható, hogy több tényező is a keleti EU-térség javára szólhat.

A Capital Economics elemzői szerint ezek közé tartozik, hogy ha a térségi gazdaságok növelni tudják a nekik járó EU-finanszírozás tényleges felhasználási rátáját, az önmagában ellentételezheti a kiutalt összegek csökkenését.

A cég ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az előző, 2007-2013-as keretidőszak elején az országcsoport meglehetősen rossz hatékonysággal hívta le az uniós folyósításokat, de aztán ez a mutató javulásnak indult, és ha a régió a következő költségvetési időszak elejétől magas lehívási arányt tud elérni, akkor a finanszírozások csökkentése "nem lesz túl fájdalmas".

A Capital Economics londoni elemzői kiemelik azt is, hogy jóllehet 2017-ben az uniós pénzek beáramlási üteme a korábbi normákhoz mérve gyengült, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedése azonban így is robusztus ütemű maradt.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!