Új pénzpiaci közegbe lépett az ország, a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februárinál lassabb kamatcsökkentési ütemet indokolt márciusban - tette hozzá.

Megerősítette: az első félév végére a várt 6,5-7 százalékos alapkamat reális forgatókönyv, ami továbbra is stabil, pozitív reálkamat-környezetet jelent.

Márciusban a tanács egyhangúlag 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását - jelezte.

A második negyedévben új szakaszt kell nyitni, ennek a szakasznak a "lépésközét" - vagyis a kamatcsökkentés mértékét - adatvezérelten határozzák majd meg, minden kamatdöntés új döntési helyzet - válaszolta a kamatcsökkentés várható mértéket firtató kérdésre.

A keddi ülésen tájékoztatása szerint három döntési opciót - 50, 75 és 100 bázispontos kamatcsökkentést - tárgyaltak.

Virág Barnabás ismertette: az infláció az év közepén átmenetileg emelkedik, ugyanakkor 2024 átlagában a korábbi jegybanki prognózisnál fél százalékkal alacsonyabb, 3,5-5,0 százalék közötti infláció alakulhat ki. Idén a belső kereslet támogatja a GDP bővülését, így várhatóan 2,0-3,0 százalék, jövőre 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalék lesz a GDP növekedése a jegybank szerint.

Megjegyezte: a külső dezinfláció lelassult decemberhez képest. A maginfláció évesített háromhavi változása 3 százalék alatt van már tavaly október óta, ami alacsony inflációs közeget mutat.

Kitért arra, hogy az infláció szerkezete ugyanakkor átalakult az előző évtizedhez képest, a piaci szolgáltatások inflációja érdemben emelkedett. Az inflációs cél eléréséhez ezért kulcsfontosságú a korábbinál alacsonyabb importált infláció. A jegybank szerint a három százalék körüli inflációs célt fenntartható módon 2025-ben érheti el Magyarország.

A reálgazdaságról elmondta: a lakossági bizalom javulásával bővülni kezdett a fogyasztás, de az óvatosság fokozatosan oldódik. A külső piacokat a kereslet elhúzódó gyengesége jellemzi, az exportpartnerek többségében romlottak az idei növekedési várakozások, ez Németországban a leghangsúlyosabb. Kitért arra, hogy javult a folyó fizetési mérleg, és a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége is, amit az uniós források beáramlása támogat.

A közel-keleti geopolitikai feszültséget és az ebből fakadó esetleges inflációs kockázatokat szoros figyelemmel követik.

Közlése szerint a jegybank számos tényezőt követ kiemelt figyelemmel a kamatpolitika alakításánál: az inflációt, az ország kockázati megítélését, a nemzetközi monetáris politikai környezetet és a pénzpiaci stabilitást. Mindezek előretekintve is óvatos monetáris politikát indokolnak - erősítette meg. A feltörekvő piaci devizákkal szemben erősödött a kockázatkerülés. Az év elejéhez képest a globálisan meghatározó jegybankok esetében a várt kamatpályák felfelé tolódtak, amivel párhuzamosan a fejlett piaci hosszú hozamok is emelkedtek.

A kkv-kamatstop áprilisi kivezetésére vonatkozó jegybanki álláspontról elmondta: a kormány döntése fontos lépés a monetáris transzmisszió helyreállításának irányába, az MNB üdvözli ezt a döntést.