Elhunyt Oláh György - Hargittai: segítőkész, empatikus ember volt
IT/Tudomány, 2017.03.09
A 20. század egyik vezető kémikusa nyitott, közvetlen, barátságos, segítőkész, empatikus ember volt - méltatta a 90. életévében elhunyt Oláh György Nobel-díjas kémikust Hargittai István akadémikus csütörtökön az MTI-nek.
Hargittai István felidézte, hogy Oláh György Budapesten született, túlélte a vészkorszakot és 1956 decemberében ment el Magyarországról a családjával együtt.
A kutató addigra már egy nagyon ígéretes pályát indított el a budapesti műszaki egyetemen, valamint a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetében. Kanadában egyetemi állást nem kapott, egy ipari laboratóriumban helyezkedett el, ahol munkaidőn kívül végezhette saját kutatásait.
Kutatási eredményeivel el tudott dönteni Amerikában egy akkor már sok éve folyó tudományos vitát - hangsúlyozta Hargittai István, hozzátéve: a vitában egy kémiai reakció mechanizmusát kellett eldönteni, amelynek a nehézségét az okozta, hogy a köztiterméket rövid élete miatt nem lehetett meghatározni. Oláh György a köztitermék időtartamának meghosszabbítására szupersavakat használt és ebből egy teljesen új kémiát is kifejlesztett. Ennek lényege, hogy az egyébként nem reakcióképesnek tartott szén-szén és szén-hidrogén kötést tudta reakcióképessé tenni. "Ezért kapta meg 1994-ben a kémiai Nobel-díjat" - mutatott rá Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész.
Kiemelte: a Nobel-díj sok tudós munkáját megállítja, Oláh György azonban továbbra is folytatta. Az utóbbi időben már nagyon beteg és gyönge volt, de tudott arról, hogy az MTA-n születésnapja alkalmából előadóülést tartanak májusban.
Hargittai István elmondta, hogy a tudós tiszteletére egy nemzetközi folyóiratban mintegy 30 dolgozatból álló különszámot jelentettek meg, amelyért Oláh György még köszönetét fejezte ki.
Oláh György Nobel-díjas tudós haláláról Robert Aniszfeld, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet ügyvezető igazgatója tájékoztatta csütörtökön Hargittai István akadémikust. A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusát előző nap érte a halál Beverly Hillsben.
A karbokationok kutatásában elért eredményeiért 1994-ben kapta a kémiai Nobel-díjat, 2001-ben a Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta.
A kutató addigra már egy nagyon ígéretes pályát indított el a budapesti műszaki egyetemen, valamint a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetében. Kanadában egyetemi állást nem kapott, egy ipari laboratóriumban helyezkedett el, ahol munkaidőn kívül végezhette saját kutatásait.
Kutatási eredményeivel el tudott dönteni Amerikában egy akkor már sok éve folyó tudományos vitát - hangsúlyozta Hargittai István, hozzátéve: a vitában egy kémiai reakció mechanizmusát kellett eldönteni, amelynek a nehézségét az okozta, hogy a köztiterméket rövid élete miatt nem lehetett meghatározni. Oláh György a köztitermék időtartamának meghosszabbítására szupersavakat használt és ebből egy teljesen új kémiát is kifejlesztett. Ennek lényege, hogy az egyébként nem reakcióképesnek tartott szén-szén és szén-hidrogén kötést tudta reakcióképessé tenni. "Ezért kapta meg 1994-ben a kémiai Nobel-díjat" - mutatott rá Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész.
Kiemelte: a Nobel-díj sok tudós munkáját megállítja, Oláh György azonban továbbra is folytatta. Az utóbbi időben már nagyon beteg és gyönge volt, de tudott arról, hogy az MTA-n születésnapja alkalmából előadóülést tartanak májusban.
Hargittai István elmondta, hogy a tudós tiszteletére egy nemzetközi folyóiratban mintegy 30 dolgozatból álló különszámot jelentettek meg, amelyért Oláh György még köszönetét fejezte ki.
Oláh György Nobel-díjas tudós haláláról Robert Aniszfeld, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet ügyvezető igazgatója tájékoztatta csütörtökön Hargittai István akadémikust. A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusát előző nap érte a halál Beverly Hillsben.
A karbokationok kutatásában elért eredményeiért 1994-ben kapta a kémiai Nobel-díjat, 2001-ben a Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!