A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997-1526 című kötetben kronologikus sorrendben találhatók meg a Magyar Királyság uralkodóinak magánéletéhez (például születés, házasság, gyermekek, halál), a dinasztiák kapcsolattörténetéhez (királytalálkozó, örökösödési szerződés), a politikatörténethez (országgyűlés, törvényhozás, városprivilégiumok), a külkapcsolatokhoz (követjárás, szövetség) és katonai eseményekhez (egy-egy hadjárat főbb mozzanatai, fegyverszünet, békekötés) kötődő adatok - olvasható a kutatóintézet honlapján.

A magyar történelemre vonatkozó dátumokhoz elsősorban forrás-, másodsorban szakirodalmi jegyzetek tartoznak. A tájékoztató szerint a forrásfeltárásnak köszönhetően a korábban megjelent kronológiák adatsorához képest jelentős bővítésre nyílt lehetőség, több esetben pedig az eddig megjelent hibás dátumokat is javították.

A Történettudományi Intézet kiadásában megjelent kötet a szakmai közönségen - történészeken, régészeken, művészettörténészeken, numizmatikusokon - túl a legújabb kutatási eredményeket megismerni vágyók érdeklődésére is számot tarthat. Emellett a középiskolai és az egyetemi oktatásban is haszonnal forgathatják az oktatók, tanárok és diákok egyaránt.

Szintén a közelmúltban jelent meg a Magyarország történeti atlasza sorozat első kötete, amely az 1526 és 1711 közötti korszakot dolgozza fel.

A nagyszabású kiadványban a térképek nem illusztrációs céllal készültek, hanem a tanulmányok szövegeinek egyenrangú társai, szerves részei.

A kötetben több mint harminc rangos történész írása olvasható, két időrendi (1526-1606, 1606-1711) és azon belül négy tematikai egységre (Hadtörténet; Polgári-katonai-egyházi igazgatás; Gazdaság; Kultúra, oktatás, demográfia, etnikum, felekezet) bontva. Mellettük összesen 180, az adott témakör jelentőségéhez, jellegéhez igazodó méretű térképet vehetnek kézbe az érdeklődők.

Mint írták, a kötet különlegessége, hogy a magyarázó szövegek rövid terjedelme ellenére mégis olyan informatív hátteret nyújt, amely tényleges segítséget ad a különböző előképzettségű és érdeklődésű olvasók számára a meglehetősen komplex információanyagot közlő térképek értelmezéséhez.

A legfontosabb évszámok és személynevek pontos közlése mellett az is fontos szempontot jelentett a kötet összeállításakor, hogy a térképre vetített adatok értelmezése során a legújabb kutatási eredményeket is bemutassák.

Az előszó szerint az atlasz most megjelent kötetét rövidesen követik a sorozat további, a Magyarország középkori és a 18-19. századi történelmét bemutató darabjai.

A két kiadványt február 27-én mutatják be a Magyar Nemzeti Múzeumban.