Langerné Victor Katalin hangsúlyozta: ez az egyik legkézenfekvőbb, már kisgyermekkortól megadható segítség, hogy mindenki megfelelően ki tudja fejezni magát. Hozzátette, a nyelvi esélyvesztés fogalma még nem épült be kellő mértékben a köztudatba és a szakpolitikákba.

Hangsúlyozta: az esélyek szempontjából ma nem mindegy, hogy hol jön valaki a világra, a kormány célja pedig az, hogy "ez mindegy legyen".

Utalt arra, hogy a kormányzat számos programot indított ennek érdekében, példaként említve, hogy ma már 31 járásban 113 helyen működik a Biztos Kezdet gyermekházak programja, amelynek az a célja, hogy a szülők és a gyermek bevonásával előzze meg a hátrányok kialakulását.

A közvélemény elfogadta, érti azt, hogy a kora gyermekkori fejlesztés egy befektetés és az egész társadalom számára - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Nyelvünkben otthon? - Esélyt mindenkinek címmel megrendezett konferencia fővédnöke azt emelte ki: összefügg a nyelv- és a nemzetstratégia, utóbbi eleme - a nemzeti önrendelkezés mellett - az előbbi.

A nyelvstratégia elemei között az elsajátítás és a művelés mellett a nyelv presztízsének megőrzését nevezte, kijelentve, "a Kárpát-medencében a magyar nyelv meg kell, hogy maradjon, mint anyanyelv, különben a jövőt lezárhatjuk", hangsúlyozva, hogy a nyelvművelést "nem lehet a civil szféra világában hagyni vagy oda utalni", különösen a határon túli magyar közösségek esetében.

Tóth Attila, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról beszélt: az általa néhány hónapja irányított intézet munkája "akkor lehet sikeres, ha a közgondolkodás részévé válik", ezért is igyekeznek minden érintett szakterületet megszólítani, legyen szó a tudományról vagy az államigazgatásról.