Császár Attila Géza kémikus, az ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézete Fizikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoportjának vezetője; Fogarasi Géza, a kémiai tudományok doktora, az ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szervetlen Kémiai Tanszékének professor emeritusa és Szalay Péter vegyész, az ELTE tudományos rektorhelyettese, az ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézete Fizikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára az indoklás szerint a hazai kvantumkémiai módszerek jelentős matematikai apparátust igénylő fejlesztésének hagyományára épülő, iskolateremtő tudományos tevékenységük, illetve példaértékű együttműködésük keretében elért, nemzetközi szinten is meghatározó jelentőségű kutatási eredményeik elismeréseként kapták meg a Széchenyi-díjat.

Császár Attila Géza az MTI-nek elmondta: "a Széchenyi-díj a természettudomány területén az egyik legnagyobb elismerés, amelyben részesülni lehet, ezért igen megtisztelő, hogy idén mi kaptuk meg".

"Elméleti kémikusként különösen fontosnak tartom, hogy ezt a díjat megkaptuk, mert ily módon a kémiának ez az új területe is elismerésben részesült" - hangsúlyozta a kutató.

Mint felidézte, Fogarasi Géza alapította meg az ELTÉ-n az elméleti kémia laboratóriumot, majd tanszéket. Császár Attila Géza Fogarasi Gézával 1981, Szalay Péterrel pedig 1987 óta dolgozik együtt.

Császár Attila Géza elmondása szerint a kvantumkémia a kvantummechanika kémiai alkalmazását jelenti. Ennek két területe van: az egyik az elektronok mozgásával, a másik a molekulákban lévő magok mozgásával foglalkozik; a most díjazott kutatók mindkét területen dolgoztak.

Az algoritmus-fejlesztési tevékenység lehet az, ami hármunkat kiemel az elméleti kémikusok közül: több olyan módszert sikerült kifejlesztenünk, amelyeket a nemzetközi tudományos életben is sokan kezdtek használni - számolt be a kutató.

Császár Attila Géza elmondta: ugyan Fogarasi Géza már nyugdíjba vonult, de még továbbra is él az együttműködés a három kutató között.