Március 15. - Széchenyi-díj - Kásler Miklós onkológus
IT/Tudomány, 2018.03.15
Rendkívül megtisztelő a kitüntetés, hiszen Széchenyi Istvánról kapta a nevét, aki történelmünk folyamán talán a legtöbbet tette a magyarságért - mondta el az MTI-nek Kásler Miklós onkológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, akit Széchenyi-díjjal tüntettek ki a nemzeti ünnepen a Parlamentben.
A 68 éves professzor a nemzetközi és hazai onkológiai ellátás korszerűsítését a világ számos területére kiterjesztő rákellenes akciók és fejlesztési programok kidolgozása és széles körű megvalósítása mellett az onkológus, illetve sugárterapeuta szakorvosképzés fejlesztésével is szolgáló, nagy hatású tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.
Eddigi munkásságának legfontosabb állomásait felidézve Kásler Miklós elmondta, elég sok irányú tevékenysége volt. "Mindenképpen megemlíteném a sebészi lézerek magyarországi bevezetését, valamint az azt megelőző tudományos munkát. Ugyancsak teljesen új megoldás volt a fej-nyaki tumorok műtéteinek kiterjesztése és az egyidejű rekonstrukciója nagy mellkasi bőr-izomlebenyekkel".
Ezt követően foglalkozott a fotodinamikus terápiával - a daganatok destrukcióját célzó fotokemoterápiás eljárás -, valamint a fej-nyaki tumorok kialakulásában szerepet játszó génekkel és egyéb hajlamosító tényezőkkel.
"Nagyon lényegesnek gondolom, hogy 1993-ban megírtam a Nemzeti Rákkontroll Programot, kialakítottuk az országos intézetben Európa legmagasabb kategóriájában akkreditált komprehenzív rákcentrumát, megírtuk az első tankönyveket, valamint az első irányelveket" - mondta Kásler Miklós, megjegyezve, hogy mindezek mellett még sok egyéb munkájára büszkén tekint vissza.
Jelenlegi és jövőbeli feladatairól szólva az Országos Onkológiai Intézet nemzetközi szerepének emelését hangsúlyozta. Elmondta: "érkezett egy felkérés, hogy mivel az Országos Onkológiai Intézet Európa keleti és középső részének egyetlen akkreditált komprehenzív rákcentruma, próbáljuk megszervezni a magyarországi után a közép-európai onkológiai hálózatot is".
Kásler Miklós szerint nagyon fontos - és nemzeti ügy is egyben -, hogy azok az államok, amelyekkel Magyarország kapcsolatba került a déli és a keleti nyitás révén, mind igénylik az onkológiai támogatást, segítséget.
"Jelenleg is fut a nemzeti onkogenomikai program, amelyben az intézet nagyon jelentős támogatás mellett nemzetközi színvonalú munkát végez" - mutatott rá az onkológus, aki a közelmúlt eredményeiből szemezgetve megemlítette még legújabb, Magyarország szerte jelentős visszhangot keltett munkájukat, amely során meghatározták az Árpád-ház férfitagjainak jellemző génszakaszát.
Eddigi munkásságának legfontosabb állomásait felidézve Kásler Miklós elmondta, elég sok irányú tevékenysége volt. "Mindenképpen megemlíteném a sebészi lézerek magyarországi bevezetését, valamint az azt megelőző tudományos munkát. Ugyancsak teljesen új megoldás volt a fej-nyaki tumorok műtéteinek kiterjesztése és az egyidejű rekonstrukciója nagy mellkasi bőr-izomlebenyekkel".
Ezt követően foglalkozott a fotodinamikus terápiával - a daganatok destrukcióját célzó fotokemoterápiás eljárás -, valamint a fej-nyaki tumorok kialakulásában szerepet játszó génekkel és egyéb hajlamosító tényezőkkel.
"Nagyon lényegesnek gondolom, hogy 1993-ban megírtam a Nemzeti Rákkontroll Programot, kialakítottuk az országos intézetben Európa legmagasabb kategóriájában akkreditált komprehenzív rákcentrumát, megírtuk az első tankönyveket, valamint az első irányelveket" - mondta Kásler Miklós, megjegyezve, hogy mindezek mellett még sok egyéb munkájára büszkén tekint vissza.
Jelenlegi és jövőbeli feladatairól szólva az Országos Onkológiai Intézet nemzetközi szerepének emelését hangsúlyozta. Elmondta: "érkezett egy felkérés, hogy mivel az Országos Onkológiai Intézet Európa keleti és középső részének egyetlen akkreditált komprehenzív rákcentruma, próbáljuk megszervezni a magyarországi után a közép-európai onkológiai hálózatot is".
Kásler Miklós szerint nagyon fontos - és nemzeti ügy is egyben -, hogy azok az államok, amelyekkel Magyarország kapcsolatba került a déli és a keleti nyitás révén, mind igénylik az onkológiai támogatást, segítséget.
"Jelenleg is fut a nemzeti onkogenomikai program, amelyben az intézet nagyon jelentős támogatás mellett nemzetközi színvonalú munkát végez" - mutatott rá az onkológus, aki a közelmúlt eredményeiből szemezgetve megemlítette még legújabb, Magyarország szerte jelentős visszhangot keltett munkájukat, amely során meghatározták az Árpád-ház férfitagjainak jellemző génszakaszát.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!