Gerald Mayr, a Frankfurti Senckenberg Természettudományi Kutatóintézet ornitológusa "új és váratlan" felfedezésnek nevezte az eredményt.

A fosszíliában "eredeti zsírrészecskék töredékeire" bukkantak, ez az eddig talált legrégebbi ilyen zsírszerű váladék - számoltak be róla a szakértők a Proceedings B szaklapban.

A madarak hátának alsó részén lévő fartőmirigy zsírszerű váladékot termel, amellyel az állatok bezsírozhatják tollazatukat, hogy az simább és víztaszító legyen.

Azért meglepő az ilyen ősrégi zsír megtalálása, mert a fosszíliáknál többnyire csak a gerincesek csontja marad meg, a lágy részek szerves anyaga többnyire gyorsan lebomlik. Csak nagyon kevés lelőhelyen bukkantak több millió éves tollakra és szőrmaradványokra - magyarázták a szakértők.

Nem tudni pontosan, hogyan őrződhetett meg ilyen hosszú időn keresztül a fartőmirigy zsírja. Lehetséges, hogy oxigéntől elzártan egyfajta viaszpáncéllá keményedett, a zsírszerű anyag antibakteriális részecskei pedig megakadályozták, hogy lebomoljon.