Az alapításának 200 éves évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia egy a mostaninál jóval nyitottabb, korszerűen felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja majd a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.

Mint kiemelték, a budapesti Széchenyi István téren álló, csaknem 160 éves épület a magyar és egyetemes tudományosság központi szimbóluma, amely az intézmény megkülönböztetett szerepét kanonizálta, és fejezi ki mind a mai napig.

A Friedrich August Stüler tervei alapján 1862-65 között közadakozásból felépült palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását - emlékeztet a közlemény.

A székház kivitelezését Stüler képviseletében Szkalnitzky Antal, a mester egykori berlini tanítványa, az MTA részéről pedig Ybl Miklós irányította. A belső tereken is a korszak legnevesebb művészei dolgoztak, a falfestmények Lotz Károly és Ligeti Antal alkotásai.

A 12 ezer négyzetméter alapterületű épület, illetve a mögötte álló könyvtár felújításának egyik fontos célja, hogy a közösségi terek arányának növelésével, új kiállítóterek megnyitásával a mostaninál jóval nyitottabb és akadálymenetesen bejárható legyen a nagyközönség számára - tudatta az MTA.

Közleményük szerint a másik fontos cél, hogy a tudományos rendezvényeket a mai kor technikai színvonalának megfelelően lehessen lebonyolítani. Műszaki és fenntarthatósági szempontból is van tennivaló bőven: az épület feltárt szerkezeti hiányosságainak kijavítása, energiatakarékos üzemeltetésre való átállítása, biztonsági és tűzrendészeti korszerűsítése - közölték.

A felújítást több ütemben tervezi az MTA. A 2023 nyarán kezdődő első ütem egyik legnagyobb feladata a tető teljes felújítása, ami a beázások és a szerkezet elöregedése miatt már nem halasztható.

Energetikai okokból megkezdődik az épület hatalmas ablakainak restaurálása és korszerűsítése, szükség esetén cseréje, ami az ünnepi évet követően is folytatódik. Visszakerülnek az épületre, illetve a székház mellé a szfinxek és a kandeláberek, ám az új díszkivilágítást a második ütemben tervezik.

Új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a díszterem: teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyett benne.

Megújul a művészeti gyűjtemény kincseit bemutató képtár, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül.

A felújítás első üteme optimális esetben 2024 őszére fejeződik be - áll a közleményben.

Az MTA tájékoztatása szerint a felújítás tervezésére kiírt közbeszerzést a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) nyerte, az első ütem részletes kiviteli tervei elkészültek, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van.

Közleményük szerint az akadémia abban bízik, hogy a 2025-re, fennállásának 200. évfordulójára megtörténhet a székház előtti tér rendezése is, ahol a mostani parkoló helyett egy közösségi tér kapna helyett sok zöldfelülettel.

Itt építenék meg azt a jelet, amely méltó az MTA történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is.

Az MTA bízik abban is, hogy az ünnepi év után folytatódhat a székház megújulása.

A második ütemben az udvar alatt egy 300 főt befogadó, a legmodernebb technikával felszerelt konferenciaterem készülne el, új fogadóteret kapna a könyvtár és nyilvános közösségi tereket alakítanának ki az épületben - zárul a közlemény.

Galériánk