TV műsor

Tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt tengeri hüllőnek

IT/Tudomány, 2018.06.07

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket.

A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is megfertőzheti. A tuberkulózisos pácienseknél a bordákon is látható jelei vannak a betegségnek, általában apró hólyagok, kidudorodások formájában.

A vizsgált ősmaradványt több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel egy ásatási helyszínen a lengyel-cseh határnál lévő Gogolin kőfejtőnél.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az állat a mára kihalt Sauropterygia öregrendbe tartozott. Ezek a tengeri hüllők a mezozoikum idején éltek.

A teremtménynek hosszú nyaka, lapos koponyája és hosszú, lekerekített fogai voltak. A szakemberek figyelmét azonban az állat bordacsontjain lévő apró kitüremkedések keltették fel, amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket a tuberkulózisos modern teremtményeknél látni.

A felfedezést követően a kutatók azonnal elkezdték vizsgálni a dudorok lehetséges okait, úgy mint csonttörés, skorbut, gombás fertőzés, vagy akár rák. Miután ezeket sorra kizárták, a tuberkulózis maradt a legvalószínűbb ok.

A kutatók szerint a dudorok tüdőgyulladás jelei is lehetnek, amelyet viszont tuberkulózis is okozhat.

A tanulmány megemlíti, hogy a Proneusticosaurust gyakran az ősidők fókájaként emlegetik, ami azért érdekes egybeesés, mert a ma élő tengeri állatok közül a fókák a leghajlamosabbak a tuberkulózisra.

A mostani felfedezés jelentősen átírhatja a betegség történetét, ugyanis eddig egy 3 millió évvel ezelőtt élt erszényest tartottak az első ismert "tuberkulózisos betegnek".

A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy nincs olyan módszer, amellyel meg tudnák erősíteni eredményeiket, de úgy vélik, hogy a bordacsontokon lévő kitüremkedések erős bizonyítékként szolgálnak a fertőző betegségre.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!