Albin Kurti miniszterelnök még február elején jelentette be, hogy kormánya március 15-től kezdődően fokozatosan megszünteti a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra 2018-ban kivetett százszázalékos büntetővámot annak érdekében, hogy folytatódhasson a Szerbiával való viszony rendezése.

A koszovói kormány 2018 novemberében előbb tíz százalékkal, két hét múlva pedig száz százalékra emelte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, és ezzel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának.

A pristinai kormány a büntetővámmal reagált arra, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat rendezéséről, komoly előrelépés azonban az utóbbi hét évben nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export, a büntetővám bevezetése előtt, évente mintegy 500 millió eurót tett ki.