A macedón külügyminiszter hisz a "csodában" a Görögországgal fennálló névvita rendezésénél
Külföld, 2018.05.17
Hisz a "csodában" Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter a Görögországgal fennálló névvita rendezését illetően, és azt reméli, hogy a csütörtöki szófiai EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón előrelépés születhet az ügyben - számolt be róla a 24.mk szkopjei hírportál.
Nikola Dimitrov emellett azt kérte az Európai Uniótól, hogy a várható előrelépést, valamint az Európai Bizottság pozitív országjelentését figyelembe véve jelölje ki Szkopje számára az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének a dátumát.
"Csoda lesz, ha megoldjuk a Görögországgal fennálló névvitát, de a csodák megtörténhetnek. Az utóbbi években rossz irányba néztük, de ma, 2018-ban látjuk, ahogy halad az unió vonata, és el akarjuk érni. Tragédia lesz, ha nem engedik meg Macedóniának, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat" - magyarázta a macedón diplomácia vezetője.
Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök csütörtökön az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával találkozik Szófiában, hogy a névvita megoldásáról egyeztessen. Az uniós állam- és kormányfők pedig júniusban dönthetnek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
A macedón várakozásoknak némileg ellentmond, hogy az athéni kormány kedden még azt mondta, "nagyon messze van" a több évtizedes névvita rendezése. A görög kormányszóvivő szerint jelentős előrelépés történt a tárgyalások során, a megállapodásra azonban még várni kell.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani.
Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.
"Csoda lesz, ha megoldjuk a Görögországgal fennálló névvitát, de a csodák megtörténhetnek. Az utóbbi években rossz irányba néztük, de ma, 2018-ban látjuk, ahogy halad az unió vonata, és el akarjuk érni. Tragédia lesz, ha nem engedik meg Macedóniának, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat" - magyarázta a macedón diplomácia vezetője.
Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök csütörtökön az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával találkozik Szófiában, hogy a névvita megoldásáról egyeztessen. Az uniós állam- és kormányfők pedig júniusban dönthetnek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
A macedón várakozásoknak némileg ellentmond, hogy az athéni kormány kedden még azt mondta, "nagyon messze van" a több évtizedes névvita rendezése. A görög kormányszóvivő szerint jelentős előrelépés történt a tárgyalások során, a megállapodásra azonban még várni kell.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani.
Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!