Zdravko Modrusan kiemelte, hogy az uniós alapok az idén az aknamentesítési munkálatok költségeinek a 62 százalékát fedezik.

Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja a gyalogsági aknák telepítését, gyártását, kereskedelmét, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását. Zágráb egyben vállalta, hogy az aknamentesítést 2019-ig befejezik az ország területén, a munkálatok menetét azonban nagyban befolyásolják az anyagi lehetőségek.

A HCR adatai szerint az 1990-es évek első felében kirobbant délszláv háborúból visszamaradt aknagyanús területeknek több mint a felét tisztították meg eddig. Még kilenc megyében - összesen 61 város és járás területén - mintegy 423 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni, és valamivel több mint 40 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Ilyen veszélyeztetett terület a Drávaszög is, ahol a horvátországi magyar lakosság 70 százaléka él.

Az ország területén jelenleg is 13 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területetekre.