Szerdai ülésén a bizottság a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorainak szavazatával törölte a korrupciós cselekményeket a közkegyelem hatálya alól kivont (főleg erőszakos) bűncselekmények listájáról.

A módosítást a Népi Mozgalom Pártjának szenátoraként politizáló Traian Basescu volt államfő is támogatta arra hivatkozva, hogy a korábbi törvényekbe bele volt kódolva az illegális pártfinanszírozás, ezért az átmenet időszaka után most "új kezdetre", közkegyelemre van szükség a román közéletben, a politikusokat pedig fel kell szabadítani az ügyészek nyomása alól.

A jogi bizottságban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a jobbközép ellenzék szenátorai a módosító javaslat ellen voksoltak.

A döntés hírére ismét korrupcióellenes tüntetők százai gyűltek össze a bukaresti kormány épülete előtt, ahol februárban százezrek demonstráltak a Btk. szigorának enyhítése ellen. A Grindeanu-kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva dolgozta ki közkegyelmi tervezetét, amely az év elején az első nagyszabású kormányellenes tüntetéseket kiváltotta, az ellenzék ugyanis azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy valójában a bebörtönzött korrupt politikusokat akarja kiszabadítani.

Sorin Grindeanu miniszterelnök Facebook-bejegyzésben határolódott el a parlamenti bizottság döntésétől, amelyet állítása szerint a kormány nem támogat. Grindeanu szerint a kormány a tervezet eredeti változatát támogatja, amely nem részesítette volna kegyelemben a korrupciós bűncselekményekért bebörtönzött elítélteket.

A szociálliberális kormánytöbbség a februári korrupcióellenes tüntetéshullám elcsendesedése után áprilisban tűzte napirendre a szenátusban a közkegyelmi törvényjavaslatot, a jogi bizottság pedig az utóbbi hetekben számos más ponton is módosította a kormány tervezetét.

A tervezet jelenlegi formája szerint három évvel csökkentenék minden - tíz évnél nem hosszabb szabadságvesztéssel sújtott - elítélt büntetését, kivéve az erőszakos, szexuális, kiskorúak ellen irányuló és más súlyos bűncselekmények elkövetőit. A törvény hatálya alá eső hatvan év feletti elítéltek, továbbá a várandós, vagy 14 éves kiskorút nevelő nők büntetési tételét megfeleznék, a 70 év feletti elítéltekét pedig teljesen elengednék.

A közkegyelmi tervezetet hatályba lépéséhez a szenátus plénumának és a képviselőháznak is meg kell szavaznia, az államfőnek pedig bármilyen törvényt egyszer joga van mérlegelésre visszaküldeni a parlamentnek.