A konferenciát követően az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta: a magyar kormány mindig is kiemelt külpolitikai célként kezelte a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Hozzáfűzte, hogy Magyarország minden országnak igyekszik megadni a szükséges segítséget, de ez nem azt jelenti, hogy úgy gondolnák, a bővítési folyamatnak "csomagban" kellene megtörténnie. Szerinte nagyon rossz üzenet lenne a tagságra váró országok számára, ha egy adott államnak - amely nagyobb politikai, gazdasági és társadalmi döntéseket hoz annak érdekében, hogy gyorsabban tudjon csatlakozni - be kellene várnia a többieket. Emlékeztetett arra, hogy annak idején Magyarországnak is ilyen gondjai akadtak, és lehet, hogy szerencsésebb lett volna, ha 2004-ben nem tíz állam csatlakozik egyszerre. "Azt szeretnénk, hogy a csatlakozási tárgyalások lezárásával gyorsabban haladó országok előbb léphessenek egy következő szintre, és előbb válhassanak az EU teljes jogú tagjává" - hangoztatta az államtitkár. Szeretnék elkerülni azt, hogy néhány ország úgy érezze: miközben bizonyos komoly feltételeket teljesítenek, ezzel párhuzamosan nem kapják meg a bátorító üzeneteket - fűzte hozzá.

Montenegró 2007. október 15-én írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást az Európai Unióval, a csatlakozási tárgyalások pedig 2012 júniusában kezdődtek meg. Azóta Montenegró és az Európai Unió között a 35 tárgyalási fejezetből 28-at nyitottak meg, és hármat ideiglenesen le is zártak.

Takács Szabolcs kiemelte: Magyarország örül annak, hogy az utóbbi hetekben egyfajta irányváltás érezhető az uniós vezetők részéről a bővítést illetően. Egyrészt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az éves értékelő beszédében szeptemberben már reális célként beszélt a nyugat-balkáni bővítésről, és 2025-öt jelölte meg Montenegró és Szerbia csatlakozási dátumaként, másrészt Emmanuel Macron francia elnök - akitől az államtitkár szerint sokan azt várják, hogy az EU-integráció egyik meghatározó politikusa lesz - szintén pozitívan nyilatkozott a bővítésről. Takács Szabolcs ígéretet tett arra, Magyarország arra fog törekedni, hogy Montenegró a következő időszakban Brüsszeltől inkább bátorító, semmint elkedvetlenítő üzeneteket kapjon.

A magyar kormány részéről az utóbbi években kézzelfogható segítség érkezett Podgoricába - húzta alá az európai ügyekért felelős államtitkár. Mint mondta, a segítség egyrészt az EU-csatlakozás területén történt, hiszen szakértők segítették a montenegrói kormány munkáját különböző területeken, másrészt két és fél éven keresztül a podgoricai magyar nagykövetség látta el a NATO összekötő nagykövetségének a funkcióját. Takács Szabolcs hozzátette: a nyugat-balkáni országban óriási külpolitikai sikerként könyvelték el, hogy Montenegró a nyáron csatlakozott a nyugati katonai tömbhöz.

A politikus leszögezte, hogy Magyarország a térség valamennyi országával jó viszonyra törekszik. Ennek a politikának a részeként nemcsak Montenegróban, hanem a térség valamennyi országában, így Szarajevóban, Szkopjéban, Belgrádban és Tiranában is a kormányok mellett magyar szakértők dolgoznak.

Takács Szabolcs európai ügyekért felelős államtitkár a konferencia alkalmából találkozott az újonnan megalapított montenegrói európai integrációs minisztérium vezetőjével, Aleksandar Andrija Pejoviccsal is, akivel nemcsak az uniós tárgyalási folyamatról egyeztettek, hanem értékelték a montenegrói belpolitikai helyzetet, a két ország gazdasági együttműködését, a regionális helyzetet, illetve azt is, hogy milyen jövőképpel rendelkezik az Európai Unió, és a visegrádi országok hogyan látják az unió jövőjét.