A több mint ezer négyzetméteres kiállítótérben csaknem 150 jelentős tárgyat mutatnak be, köztük számos, az ország területén még sosem látott műkincset, például Luxemburgi Zsigmond nagyváradi sírjának az ékszereit, a Váradon keletkezett és a Szent László-legendahagyomány számára felbecsülhetetlen értékű Dubnici Krónikát vagy az egyházmegye talán legértékesebb művészeti hagyatékát, a flamand késő reneszánsz egyik remekműveként számon tartott belényesi Szűz Mária-kegyképet.

A püspökség saját gyűjteményeiben megőrzött tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeumból, az Országos Széchényi Könyvtárból, a Magyar Nemzeti Levéltárból és a nagyváradi Körösvidéki Múzeumból kölcsönzött műkincsekkel egészítették ki. A püspökség közleménye szerint a bukaresti tárlat az egyházmegye történetének legjelentősebb múzeumi eseménye. A kiállítást a csütörtöki megnyitótól 2018. március 31-ig tekintheti meg a közönség.

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök elmondta: a debreceni Déri Múzeumban két éve rendezett Várad kincsei című kiállítás irányította rá a figyelmet a püspökség gyűjteményeire. Hozzátette: a bukaresti kiállításra előkészített anyag sokkal bővebb a Debrecenben bemutatottnál.

"Próbálunk átlépni a saját határainkon, és megismertetni magunkat! (.) Nekünk itt múltunk van, gyökereink vannak, ezt nekünk kell megmutatnunk!" - mondta a magyar közmédiának a püspök.