TV műsor

A pristinai sajtó szerint ismét Ramush Haradinaj lehet Koszovó miniszterelnöke

Külföld, 2017.05.17

Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök és lázadóparancsnok lehet ismét Koszovó kormányfője, ő vezeti ugyanis azt a többpárti koalíciót, amelyet kedden alakítottak - írja szerdán a pristinai sajtó, és máris az előrehozott parlamenti választás valószínű győztesének nevezi őt.

Az eddigi legerősebb kormánypárt, a korábban Hashim Thaci elnök vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) mellett két, eddig ellenzékben lévő politikai csoportosulás, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) kötött választás előtti koalíciós megállapodást kedden, illetve tíz kisebb párt képviselői is csatlakoztak hozzájuk.

Ramush Haradinaj - aki több mint három hónapot töltött Franciaországban arra várva, hogy egy helyi bíróság kiadja-e az őt háborús bűnökkel vádoló Szerbiának - 2004-2005-ben rövid ideig már vezette a koszovói kormányt, habár az ország akkor még nem volt független Szerbiától, hanem ENSZ-igazgatás alatt állt. A politikus akkor azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyt ellene vizsgálat, a testület azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádak alól, ám Szerbia továbbra is háborús bűnösnek tekinti. Haradinaj később ellenzékből politizált, jelenleg is ő vezeti az AAK-t.

Ramush Haradinaj riválisa a jelenlegi miniszterelnök, Isa Mustafa lehet, az általa vezetett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) is kedden kötött koalíciót a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) nevű párttal.

Az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) - amelynek tagjai többször is könnygázgránátokkal akadályozták a parlament munkáját - önállóan indul a június 11-i előrehozott parlamenti választáson.

A pristinai törvényhozás múlt szerdán szavazta meg a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt, amelyet a nagyobbik kormánypárt is támogatott, így Isa Mustafa kabinetje megbukott.

Egyes elemzők szerint a kormány bukásához feltételezhetően a Montenegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye. A határmegállapodást azért kifogásolták, mert általa több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak, viszont a megállapodás parlamenti becikkelyezése az egyetlen - még fennálló - feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Más vélemények szerint az egyezmény ratifikálása csak ürügy volt a kormánykoalíció felbontásához, a PDK ugyanis most érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy átvegye az irányítást kisebbik partnerétől.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!