Az alkotmányossági óvást a kétkamarás parlament házelnökei - Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Calin Popescu Tariceanu, a liberális ALDE elnöke - nyújtották be, azt kifogásolva, hogy a vádhatóság egyik vezető tisztségviselője "rosszhiszeműen" viszonyul a parlamenthez.

A román parlament azoknak a sajtóinformációknak a kivizsgálása érdekében alakított különbizottságot, amelyek szerint egyes állami tisztségviselők törvénytelenül befolyásolni próbálták a 2009-es elnökválasztás kimenetelét, hogy újabb mandátumhoz juttassák Traian Basescu akkor hivatalban lévő államfőt.

A testület egyebek mellett azt próbálta kideríteni, igaz-e, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői és Laura Codruta Kövesi és számos más tisztségviselő Gabriel Oprea akkori belügyminiszter lakásán találkoztak és ha igen, akkor mi célból. A parlamenti bizottság több potenciális érintett kihallgatása után szeptemberben arra a következtetésre jutott, hogy 2009-ben az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel választási csalást készített elő, így bűnszövetkezet létrehozásával, csalással, hatalmi visszaéléssel vádolható. A bizottság jelentését csak a szociálliberális kormánytöbbség támogatta, a jobbközép ellenzék kivonult a szavazásról.

Az ügyet a román sajtó a korrupcióellenes főügyész és a DNA-t önkényeskedéssel vádoló koalíciós vezetők presztízsharcának tekinti. A különbizottság az utóbbi hónapokban négyszer is beidézte Kövesit, de ő egyszer sem jelent meg a testület előtt, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a vizsgálat tárgyát képező információkkal.

A román ellenzék szerint a DNA által bíróság elé állított koalíciós pártvezetők nem azt akarták nyolc év után bebizonyítani, hogy 2009-ben valójában - a PSD-ből azóta kizárt - Mircea Geoana volt pártelnök nyerte meg az elnökválasztást, hanem csak az érdekelte őket, hogy meghurcolhassák az azóta korrupcióellenes főügyésszé lett Kövesit, amiért a vádhatóság a politikai elit számos jeles képviselőjét juttatta rács mögé.

Bár a korrupcióellenes főügyész nyilvános meghallgatása nem történt meg, az alkotmánybíróság a parlamenti házelnököknek adott igazat. Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel hozott határozata szerint a parlament és vádhatóság között keletkezett alkotmányos konfliktus feloldásához Kövesinek meg kell jelennie a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.