A háromszéki politikus, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az MPP választási megállapodásának eredményeként az RMDSZ jelöltlistáján jutott decemberben parlamenti mandátumhoz, úgy értékelte: Románia nem nevezhető jogállamnak, sem demokráciának, sem európai államnak, hiszen egy demokráciában biztosítják a polgárok egyenlőségét, szólásszabadságát, a közösségi jelképek és az anyanyelv szabad használatát.

A romániai magyar közösség nem kér több jogot, mint amennyi minden európai nemzetet megillet - hangsúlyozta a képviselő. Kifogásolta, hogy miközben az ország más többi történelmi régióiban - a Bánságban, Máramarosban, Moldovában, Olténiában és Munténiában - szabadon használják saját jelképeiket, ugyanezt a Székelyföldön az igazságszolgáltatás bünteti.

Kulcsár Terza József leszögezte: a romániai magyarság nem akar egyebet, mint az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt, máig beváltatlan ígéretek teljesítését.

A hazafiságot magyarellenességként értelmező román képviselőtársaihoz, és a Székelyföld létét is letagadó, "háttérből irányított gyűlölködőkhöz" intézett utolsó mondatát a képviselő románul és magyarul is elmondta. "Székelyföld volt, van és lesz, és soha nem leszünk szolgák a szülőföldünkön" - zárta parlamenti felszólalását az MPP politikusa.

Kulcsár Terza József felszólalása kedden reggel, a politikai nyilatkozatoknak fenntartott órában, meglehetősen alacsony jelenlét közepette hangzott el.

Az utána következő Corneliu Bichinet azonnal reagált a magyar képviselő szavaira, leszögezve, hogy Románia márpedig európai demokratikus jogállam. A Népi Mozgalom Pártjának (PMP) Vaslui megyei képviselője felszólította az MPP politikusát, hogy tartsa be az ország törvényeit, "szeresse a románokat, ahogy ők is szeretik a magyarokat", és a székelyek képviselőjeként csatlakozzon Klaus Iohannis államfő, illetve mindazok erőfeszítéseihez, akik Románia modernizálásán és a harmónia megteremtésén dolgoznak.