A szakértő hozzátette: Amerika érdeke az, hogy a német tudás és az orosz energia- és emberforrások ne találjanak egymásra, mert az egy olyan gazdasági hatalmat eredményezne, amelyet az Egyesült Államok már nem tudna ellensúlyozni.

Ezért is érdekelt az Egyesült Államok abban, ne legyen jó viszony Németország és Oroszország között, és Merkel ezt a politikát követi, a konfliktust keresi Oroszországgal és nem az együttműködést - jegyezte meg.

Mint mondta, jelenleg képlékeny a német-orosz és az amerikai-orosz viszony, nem lehet tudni, hogy a Trump-adminisztráció köt-e olyan átfogó megállapodást Oroszországgal, mint annak idején Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

Mindenki azt várja, hogy Putyin elnök és Donald Trump kiépítenek egy bizalmi viszonyt, amely érintheti az energiakérdést, a közel-keleti kérdést és a kereskedelmi háborút - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, az Egyesült Államok leginkább az európaiak, kínaiak és japánok pénzéből szeretné a 20 ezer milliárd dolláros államháztartási hiányát konszolidálni, így az is kérdés, hogy ezt Európa elfogadja-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

Ha sikerül megállapodni, akkor a gazdasági, kereskedelmi és valutaháború az Egyesült Államok és az EU, illetve az Egyesült Államok és Kína között nem lesz olyan durva. Ha nem sikerül a megállapodás, mert nincs bizalom a felek között, akkor durva kereskedelmi és valutaháborúra számíthatunk a felszín alatt, miközben a felszínen mindenki a stratégiai szövetséget, a NATO-t fogja hangsúlyozni - jegyezte meg Kiszelly Zoltán.

Illyash György Oroszország-kutató, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa a műsorban megjegyezte: a Merkel-Trump találkozó egyik fontos kérdése, hogy a felek át tudnak-e lépni a politikai ellentéteken, és megpróbálnak-e a gazdasági kérdésekben pragmatikus irányba elmozdulni.