"Még mindig tárgyalás folyik olyan komoly lépésekről, mint például annak kinyilvánítása, hogy az amerikai jog nem érvényes az Európai Unió területén. A második lépés az amerikai cégek európai bankok általi finanszírozásának leállítása" - fogalmazott a diplomata a TASZSZ állami hírügynökség által csütörtökön ismertetett nyilatkozatában.

Csizsov szerint ugyanakkor ezeknek az intézkedéseknek a jelentősége össze sem hasonlítható azzal a kárral, amelyet a szankciókról rendelkező amerikai törvény okozna, ha azt a jelenlegi formájában fogadnák el. Felhívta a figyelmet, hogy a kibővített büntetőintézkedések nemcsak az energetikai cégeket sújthatják majd Európában.

Az amerikai képviselőház kedden fogadott egy el egy törvénytervezetet, amely újabb szankciókat léptetne érvénybe Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen. A javaslatot várhatóan még ezen a héten a szenátus is megszavazza, majd a tervezet Donald Trump elnök elé kerül aláírásra.

Csizsov szerint senki sem számít arra, hogy Trump nem írja alá a törvényt, mert - mint mondta - az amerikai elnök "reménytelen helyzetben van" Washingtonban. A diplomata hangoztatta, hogy az EU és az Oroszország közötti kétoldalú viszony alakulása attól függ majd, hogy Brüsszel miként reagál majd a tengerentúlon kihirdetendő szankciókra.

Szavai szerint a büntetőintézkedéseket kiterjesztő törvénytervezet egyértelműen az Egyesült Államok kereskedelmi érdekeit tükrözi. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Moszkvával foglalkozó rész címe úgy hangzik: Az orosz befolyás leküzdése Európában és Eurázsiában.

"Úgy tűnik, ez fedi fel a törvény igazi jelentőségét" - mondta Csizsov.

Kifogásolta, hogy a törvénytervezet szerzői az európai energiabiztonságra károsnak minősítették az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését, ugyanakkor sürgették az amerikai kormányt, hogy mozdítsa elő az Egyesült Államok energiaforrásainak az európai piacra való bejutását.