A Kalandra fel! című tárlat két helyszínen is megtekinthető és igyekszik szemléltetni az esemény társadalmi, nemzetközi aspektusait is. Az Isztambuli Magyar Intézetben (IMI) a "színesebb" változat, míg a Koc Múzeumban egy tablókiállítás kapott helyet. A tárlat magját a mintegy 30 eredeti fotó nagyfelbontású, felnagyított másolata alkotja.

Az IMI-ben emellett még eredeti dokumentumokat, többek között térképeket, az autós túra meghívóját, a záró vacsora étlapját, a futam programfüzetét, valamint magánnaplókba, újságokba írt személyes visszaemlékezéseket, magyar és török sajtóbeszámolókat, továbbá a túrán induló két autó kisméretű modelljét is bemutatják.

Zsigmond Gábor, az MMKM főigazgató-helyettese az MTI-nek telefonon elmondta: az autós túrának egyrészt a fejlődő magyar-török baráti kapcsolatok, másrészt az izgalmas útvonal, a balkáni útviszonyok miatt volt Isztambul a célállomása, amelyet Európában akkor még Konstantinápolynak neveztek. A futam egyik ága Szófián, a másik ága Bukaresten keresztül jutott el az Oszmán Birodalom fővárosába. Kiemelte, hogy az első világháború előtti, politikai viszályoktól "forró levegőjű" Balkánra a résztvevők lőfegyvert is vittek magukkal, illetve leírást kaptak az érintett településekről.

Zsigmond Gábor hangsúlyozta: az autós túraút nem volt klasszikus értelemben vett verseny, így győztest sem hirdettek, a részvétel volt a fontos.

Négyesi Pál autótörténész, a kiállítás kurátora szerint a Konstantinápolyba tartó futam szaknyelven megbízhatósági túraút volt, ahol az autók működőképességét demonstrálták. Ez a műfaj az 1920-as évekig maradt fenn. a KMAC másik célja az volt, hogy megismertesse a vidékkel az autókat, népszerűsítse a motorizációt, sok falu volt ugyanis, ahol még nem is láttak ilyen járművet - tette hozzá.

Négyesi Pál arról is beszélt, hogy a Budapest-Isztambul útvonalon a legkomolyabb akadályt az edirnei (Drinápoly) szakasz okozta, ahol sok autót bivalyokkal kellett kihúzni a mocsárból. A legnagyobb kihívást a korabeli úthálózat fejletlensége jelentette.

Az 1912. június 29. és július 6. között megrendezett Budapest-Isztambul autós túraútra 25-en neveztek. Végük 20-an indultak el és 19-en teljesítették a kitérőkkel a mintegy 2000 kilométeres távot. A XX. század elején Magyarországon az autózás kevesek kiváltsága volt. A tulajdonosok között arisztokraták, gyártulajdonosok, egy-egy állami intézmény és néhány szakember sorakozott. A mezőny többségében magyarokból állt, de számos külföldi is volt közöttük elsősorban német nyelvterületről.

A vándorkiállítás idén az 1912-es túraút két másik kiemelt helyszínén, Szófiában és Bukarestben is bemutatkozik.