Az erdélyi politikus - aki négy éve az RMDSZ-szel kötött együttműködés révén szerzett román parlamenti képviselői mandátumot - elmondta: azért szeretnének több erdélyi és partiumi településen választási koalíciót kötni az RMDSZ-szel, hogy eredményesebben lehessen képviselni a magyar érdekeket.

A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött politikai alakulat, valamint az RMDSZ vezetése között zajlik az egyeztetés a négy romániai választáson való együttműködésről. Ezt várhatóan március elején, keretmegállapodással zárják le.

Zakariás Zoltán elmondta: a megállapodás a helyhatósági választásokra is vonatkozna, optimális megoldást akarnak találni az egyedi helyzetekre a magyar képviselet erősítése érdekében.

Közölte: az EMSZ a magyarság számarányának függvényében dönti el, hol indít saját polgármesterjelöltet és önálló önkormányzati képviselőjelölti listát. A korábbi gyakorlat szerint azokon a településeken készülnek versenyre, ahol a magyarság többségben van. Elmondta: ahol a magyarság alacsonyabb számaránya miatt veszélybe kerülhet a magyar elöljáró mandátuma, nem indítanak önálló polgármester-jelöltet, de az önálló tanácsosi listáról nem mondanak le.

"Számunkra nem elfogadható az az ajánlat, hogy az RMDSZ-es önkormányzati tanácsosi listára vegyék fel a jelöltjeinket. Ahol az önkormányzati választásokon a helyi magyarság részaránya elbírja a hét százalékos választási büntetőküszöböt, szükség esetén választási koalícióban kell kiegyezzünk" - szögezte le az EMSZ-elnök.

Zakariás Zoltán arról is beszélt, hogy az RMDSZ vezetése e tekintetben eddig elutasító magatartást tanúsított az erdélyi magyar pártok irányába, arra hivatkozva, hogy nem köthet helyi választási koalíciókat. Szerinte az érdekvédelmi szövetség a 2020-as helyhatósági választásokon precedenst teremtett erre, amikor az észak- és dél-erdélyi szórványban, Beszterce-Naszód és Hunyad megyében helyi és megyei szinten román pártokkal lépett koalícióra. Ennek fényében "okafogyottá vált a korábbi kifogás" - fogalmazott a pártelnök.

Hozzátette: a megállapodás az önkormányzati mandátum teljes időszakára jótékony hatással lenne, egy "életrevaló" koalícióban a magyar képviselet felszabadultan és eredményesebben tudna dolgozni.

Az MPP és EMNP fúziója révén az EMSZ-nek jelenleg tíz polgármestere van, és szándéka szerint újabb települések vezetését szerezné meg.

Zakariás Zoltán úgy véli, helyi szinten "a látszat ellenére" továbbra sem felhőtlen a viszony az EMSZ és az RMDSZ között. Szerinte a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a megyei közgyűlések elnökei - elsősorban Maros, Hargita és Kovászna megye RMDSZ-es önkormányzati vezetői - a kormányzati források elosztásánál diszkriminálják az EMSZ-es elöljárókat, önkormányzatokat.

"A jelenség nem került be az országos kommunikációba, nem kapott médiavisszhangot, azonban kijelenthető, hogy polgármestereink kevesebb kormányzati forráshoz jutnak, mint RMDSZ-es társaik" - mondta a Krónikának Zakariás Zoltán. Hozzátette: erről is tárgyalnak az RMDSZ vezetésével, hogy "a jövőre nézve normálisabb együttműködés alakuljon ki a két erdélyi magyar politikai formáció között".

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tavaly szeptemberben erősítette meg, hogy a szövetség mindkét kisebbik erdélyi magyar politikai alakulattal - az EMSZ-szel és a tavaly bejegyzett Magyar Polgári Erővel (MPE) - együttműködik a romániai választásokon. "A parlamenti választásokon az együttműködés adott, az önkormányzatin megméretkezés lesz" - mondta az MTI kérdésére válaszolva. Az RMDSZ és az EMSZ küldöttsége három hónapja, 2023. november 24-én egyeztetett először Kolozsváron.

Romániában a kormánykoalíció szerdai döntése nyomán várhatóan június 9-én, az EP-választásokkal összevonva tartják a helyhatósági választásokat.