A közlemény szerint az unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett korlátozó intézkedések az orosz igazságszolgáltatási rendszer három alkalmazottját érintik, akik "súlyos emberi jogi jogsértésekért", köztük önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért felelősek, különösen Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus bebörtönzésének ügyében.

A listán szerepel a részben kormányzati orosz Biztonságos Internet Liga, amely - mint írták - segíti az orosz kormányt a cenzúra gyakorlatának érvényesítésében. Szankciós listára került továbbá a szervezet igazgatója, Jekatyerina Mizulina is, aki - az uniós tanács közleménye szerint - a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos és szisztematikus megsértéséért felelős.

Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert annak érdekében, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 71 emberre és 21 szervezetre vonatkoznak.

A megszorító intézkedések uniós beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.