A program keretében a bizottság felkérte az uniós tagállamokat: tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy 2030-ra a védelmi felszerelések legalább 40 százalékát uniós együttműködésben szerezzék be, továbbá biztosítsák, hogy az EU-n belüli védelmi célú kereskedelem értéke az uniós védelmi piacnak legalább a 35 százalékát képviselje.

"Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan, jelenleg is tartó agressziós háborúja a nagy intenzitású konfliktusok visszatérését jelentette az európai kontinensen. Az európai védelmi ipari felkészültség növelése érdekében a tagállamoknak többet, jobban, közösen és európai módon kell befektetniük" - olvasható a brüsszeli bizottság sajtóközleményében.

Eszerint az Európai Bizottság arra is törekszik, hogy támogassa az európai védelmi ipart abban, hogy jobban felkészüljön az olyan kihívásokra, mint például a nagy mennyiségű hadianyag iránt hirtelen megnövekedett kereslet.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, bizottsági alelnök az új stratégiával kapcsolatban úgy nyilatkozott: az évtizedek óta tartó alulköltekezés után többet kell a védelembe fektetni, de ezt jobban és együttműködve kell tenni.

"Az erős, rugalmas és versenyképes európai védelmi ipar stratégiai szükségszerűség és a védelmi felkészültségünk fokozásának előfeltétele. Fokoznunk kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunkat is, egyebek között védelmi ipari bázisának támogatásával" - tette hozzá a főképviselő.

Az EU-nak ez az első átfogó védelmi ipari stratégiája.