A megkérdezettek 27 százaléka nem szeretné ezt.

Gleb Kuznyecov politológus szerint ez annak a jele, hogy a válaszadók nem látnak valós alternatívát Putyinnal szemben.

Az adatokat ismertető médiumok megjegyezték, hogy a közvélemény-kutatást még májusban, vagyis a még a nyugdíjreformra vonatkozó, népszerűtlen kormányzati elképzelések nyilvánosságra kerülése előtt készítették. A változtatás keretében a nők nyugdíjkorhatárát 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 60-ról 65 évre emelnék fel.

2017 augusztusában, vagyis több mint fél évvel a legutóbbi orosz elnökválasztást megelőzően 67 százalék szerette volna, ha Putyin 2018 után is folytatja a kormányzást. 2012 októberében, az akkori elnökválasztás után fél évvel 34 százalék kívánt számára újrázást.

A felmérésből kiderült: egy év alatt 42-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik átfogó változást szeretnének az országban. Lev Gudkov, a Levada központ igazgatójának megfogalmazása szerint ez alatt az értendő, hogy az emberek egyebek között életszínvonal-növekedést, megemelt szociális kiadásokat, paternalista állami politikát óhajtanak.

Vlagyimir Putyin 2000 és 2008 között két négyéves mandátum erejéig volt Oroszország elnöke, utána, a harmadik folyamatos ciklust már nem engedélyező alkotmányos korlátozás miatt kormányfő lett, miközben az államfői székben Dmitrij Medvegyev "helyettesítette" őt. 2012-ben helyet cserélt Medvegyevvel, és visszatért az elnöki posztra, amelynek betölthetőségi időtartamát hat évre hosszabbították meg, fenntartva ugyanakkor a két ciklusra vonatkozó korlátozást. Vagyis Putyin az érvényes szabályozás szerint 2024-ben már nem választható újra.