A 49 éves coloradói bíró meghallgatása hétfőn kezdődött, de akkor még csupán a szenátus igazságügyi bizottsága vezető politikusainak nyilatkozatai hangzottak el. Gorsuch kedden kezdett válaszolni a bizottság tagjainak kérdéseire, s elsőként az amerikai közéletet és társadalmat foglalkoztató legfontosabb ügyekben fejtette ki álláspontját.

A főbíró-jelölt hangsúlyozta a bírói függetlenséget, s leszögezte, hogy szükség esetén képes lenne az őt jelölő Trump elnök ellenében dönteni. "Nem okoz nehézséget, hogy bármely párt véleményével ellentétes döntést hozzak, csakis és kizárólag a törvény betűjét és a tényeket figyelembe véve az adott ügyben" - fogalmazott Gorsuch. Álláspontja szerint nincs republikánus bíró, vagy demokrata párti bíró, mint mondta: "ebben az országban csak egyszerűen bírák vannak".

Neil Gorsuch nem válaszolt arra a kérdésre, hogyan döntene Donald Trump bevándorlást szigorító és a beutazást hat országból átmenetileg felfüggesztő elnöki rendelete ügyében. Az elnöki rendeletet két szövetségi bíró befagyasztotta, Trump elnök azonban jelezte: kormányzata a legfelsőbb bírósághoz fordul majd. Gorsuch a meghallgatáson leszögezte: a rendelet ügye jelenleg vitatott, ezért nem kíván véleményt formálni.

A több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1973-ban megszavazott Roe/Wade-törvényről, amely az abortusz szabadságát garantálja, kifejtette, hogy magánvéleményét nem tartja ildomosnak nyilvánosságra hozni, de a törvényt - mint fogalmazott - "sok alkalommal megerősítették már", s ő ezt tiszteletben tartja. Leszögezte: "kifordulnék az ajtón, ha Trump elnök e törvény megsemmisítését kérné tőlem".

Az első kommentárok a demokratáknak nyújtott "béke olajágaként" értékelték Gorsuch állásfoglalását a Bush-kormányzat idején bevezetett kihallgatási módszerekről, köztük a kínzásról is. A főbírójelölt elutasította a kínzás - mint a kihallgatás egyik eszköze - gyakorlatát. "Én az enyhébb megoldásokat szorgalmazók táborában vagyok" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva a főbírójelölt leszögezte: a vallásszabadságot az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja, s a törvény egyaránt védelmezi a muszlimok, az őslakos indiánok és a keresztények vallásgyakorlásának szabadságát.