Günther Oettinger emberi erőforrásokért is felelős uniós biztos azt hangoztatta, hogy "teljesen bevett eljárással, az előírásoknak megfelelően" választották meg február végén Jean-Claude Juncker bizottsági elnök korábbi kabinetfőnökét, a szabályok teljes körű betartásáért pedig ő maga felelt.

Hozzátette, a brüsszeli testület tagjai egyhangúlag támogatták a döntést, amelyben csak az alkalmasság játszott szerepet, a nemzetiség és a párthovatartozás nem.

Rámutatott, hogy a Brüsszelben sokak által egyszerre csodált és rettegett német jogász "minden szükséges szakértelemmel és képzettséggel rendelkezik, tapasztalt, hosszú időt töltött el kulcspozíciókban, EU-párti, szorgalmas, tehetséges, továbbá Juncker és a biztosi kollégium is megbízik benne".

A felszólalást követő vitában kivétel nélkül minden képviselő bírálta az eljárást, főként az átláthatóság hiánya, illetve amiatt, hogy a biztosok csak az utolsó pillanatban vették napirendre az ügyet.

Az első hozzászóló a néppárti Francoise Grossetete volt, szerinte a történtek az euroszkeptikusok malmára hajtják a vizet, mivel azt a látszatot kelthetik, hogy "zárt ajtók mögött irányítják az Európai Uniót".

Leszögezte, noha a bizottság elnökének kompetenciája elvitathatatlan a kinevezésekre, az uniós intézmények az állampolgárokhoz tartoznak, ezért biztosítani kell az átláthatóságukat, különben óhatatlanul csorbát szenved az EU hitelessége.

Arndt Kohn szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy a helyzet rendkívül rossz fényt vet a bizottságra, különösen amikor a populista erők az európai projekt aláásásán dolgoznak. Mint mondta, fontos lenne a bizalom helyreállítása, az ilyen ügyek ugyanis komoly ellenérzéseket váltanak ki a polgárok részéről.

Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa kiemelte, nem csak az számít, hogy a lépéssel megsértették-e a konkrét szabályokat, hanem az is, hogy az milyen benyomást kelt az emberekben.

Sophia in 't Veld liberális képviselő elképesztőnek nevezte, hogy egy közhivatalnok az "orruknál fogva vezet és megfélemlít huszonnyolc uniós biztost". Elmondta továbbá, hogy süket fülekre találtak a panaszaik, márpedig a kinevezést vissza kell vonni.

Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője azon véleményének adott hangot, hogy az eset kiválóan példázza "a nepotizmust és a kormányzat elszámoltathatatlanságát". "Hála istennek az Egyesült Királyság a kilépés mellett döntött" - mondta.

Schöpflin György fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság még a saját átláthatósági előírásait sem tartotta be, működéséből hiányoznak a fékek és az ellensúlyok.

"Ha a bizottság kész figyelmen kívül hagyni a saját szabályait, akkor miért figyelne oda rá bárki, hogy mit mond a jogállamisági hiányosságokról a tagállamokban vagy bárhol?" - tette fel a kérdést.

Morvai Krisztina a függetlenek soraiból felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli testület "minden szabályt áthágott" Selmayr kinevezésénél, és eközben az uniós intézmények jogállamisági eljárásokat kezdeményeznek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Emily O'Reilly európai ombudsman hétfőn megerősítette, hogy vizsgálatot indít az ügyben. "Két panasz érkezett hozzánk, jelenleg ezeket tanulmányozzuk" - közölte.

A döntés nyomán az egyesek által "buldózerként" jellemzett, Juncker jobbkezének tartott Selmayr a jövő évi uniós tisztújítás eredményétől függetlenül mindenképp kulcspozícióban marad a bizottságban.