"Kivételesen súlyos helyzetben élünk, amelyben a miniszterelnöknek vallomást kell tennie a központi büntetőbíróságon" - mondta a politikus arra utalva, hogy Mariano Rajoyt tanúként fogja meghallgatni a bíróság egy korrupciós ügyben, amelyben azt is vizsgálják, hogy a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) működését finanszírozták-e illegális módon.

Ezen kívül Pablo Iglesias azért is tartja indokoltnak a bizalmatlansági indítvány benyújtását, mert a múlt héten egy másik botrány, az úgynevezett Lazo-ügy is "beszennyezte" a kormánypártot; letartóztatták Ignacio Gonzálezt, aki 2012 és 2015 között volt a madridi regionális kormány konzervatív elnöke.

A férfi 2003 és 2012 között vezette a regionális vízszolgáltatásáért felelős állami céget, a Canal de Isabel II nevű vállalatot. Az antikorrupciós ügyészség szerint elképzelhető, hogy a cég dél-amerikai terjeszkedése, ottani vállalatok megvásárlása közpénzek elterelésére szolgált.

Az Unidos Podemos vezetője szerint "erkölcsi kötelesség" és "társadalmi igény" a bizalmatlansági indítvány benyújtása.

Bejelentette, hogy ennek érdekében párbeszédet kezdeményez a többi parlamenti párttal. Az indítványt viszont akkor is benyújtják a parlamentnek, ha ahhoz nem találnak támogatókat - tette hozzá.

A harmadik legnagyobb parlamenti erőnek számító Unidos Podemos önállóan is kezdeményezheti a bizalmi szavazást, amelyhez a jogszabályok szerint a képviselők egytizedének támogatása kell a 350 fős törvényhozásban. A pártszövetség 71 mandátummal rendelkezik.

Ahhoz, hogy a parlament végül megvonja a bizalmat a kormányfőtől 176 képviselőnek kell ellene szavaznia.

A parlamenti pártok első reakciói alapján úgy tűnik, erre nem fog sor kerülni.

A legnagyobb ellenzéki pártnak számító Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a negyedik legnagyobb frakcióval rendelkező Ciudadanos (Állampolgárok) liberális középpárt is elutasította Pablo Iglesias javaslatát.

A spanyol parlamentben az elmúlt negyven évben két alkalommal tartottak bizalmi szavazást a miniszterelnökről. Az elsőt 1980-ban, amikor a centrista Adolfo Suárez volt a kormányfő. A másodikat 1987-ben, akkor a szocialista Felipe González állt a kormány élén. A parlament egyik esetben sem vonta meg a bizalmat a miniszterelnöktől.