Barnier a bennmaradó tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsülését követően elmondta, Brüsszel és London között mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés ügyében kell megegyezésre jutni.

Kiemelte: a brit kormány javaslatait tartalmazó, belső konfliktusokat is okozó fehér könyv számos olyan elemet tartalmaz, amelyről konstruktív párbeszédet lehet folytatni, több kérdésben azonban még mindig nincs előrelépés.

Mint mondta, a dokumentum "kérdések sorát" veti fel a gazdaság terén, meg kell vizsgálni, hogy a javaslatok működőképesek-e, az Európai Unió érdekeit szolgálják-e, illetve azt is, hogy összhangban vannak-e a huszonhetek által meghatározott irányelvekkel.

Végezetül figyelmeztetett, hogy mindössze 13 hét van hátra az októberi EU-csúcsig, amikor megállapodásra kellene jutni a jövőbeli kapcsolatrendszerről.

Simon Coveney ír külügyminiszter arról számolt be, hogy az uniós főtárgyaló és több tagország képviselője is meglehetősen "langyos" fogadtatásban részesítette a brit javaslatcsomagot, amelyről ugyanakkor egyeztetést lehet folytatni.

Barnier csütörtökön Brüsszelben tárgyalt Dominic Raab új Brexit-ügyi miniszterrel, aki ugyancsak a tárgyalások felgyorsításának szükségességét hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság eközben arra figyelmeztette a bennmaradó tagállamokat, hogy fokozzák felkészülésüket arra az esetre, hogy nem sikerül megállapodást kötni a rendezett brit kiválásról.

"Még mindig nincsen bizonyosság, hogy sikerül időben megegyezésre jutni" - írta a testület, aláhúzva, hogy a kilépés minden esetben zavart fog okozni az EU-brit kapcsolatokban, például az ellátási láncokban.

Uniós források szerint a brit fehér könyv újabb példája annak, hogy az Egyesült Királyság megpróbálja "kimazsolázni" a belső piac számára előnyös részeit, és ez továbbra sem járható út, a bizottság azonban egyelőre tartózkodik a dokumentum nyílt és éles bírálatától, tartva a brit belpolitikai káosz súlyosbodásától, amely akár a Theresa May vezette jelenlegi kormány bukásához is vezethetne.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint az úgynevezett "kemény Brexit" hosszú távon mintegy 1,5 százalékkal vetné vissza az EU összesített bruttó hazai termékét (GDP).