Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője a Belfast Telegraph című észak-írországi napilapnak írt, szombaton közölt cikkében úgy vélekedett, hogy ha az EU terve megvalósul, az Észak-Írországgal kereskedő nagy-britanniai székhelyű üzleti vállalkozások határokba ütköznének.

Az Egyesült Királyság egyetlen nemzet, és nem szabad nemzetközi határokhoz hasonló belső határokat emelni területén - írta Arlene Foster.

A DUP vezetője kimondatlan, de alig burkolt utalást tett arra, hogy ha a kormányzó brit Konzervatív Párt nem ennek jegyében jár el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló tárgyalásokon, a DUP megvonhatja tőle parlamenti támogatását.

Ezt a párt más magas rangú illetékesei is kilátásba helyezték az elmúlt héten, arra az esetre, ha olyan megállapodás születne az EU-val, amely a DUP értelmezése szerint vámakadályokat emelne Észak-Írország és Nagy-Britannia közé.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A brit Konzervatív Párt a tavaly nyári előrehozott választásokon addigi csekély alsóházi többségét is elvesztette, és azóta kisebbségben, a DUP frakciójának külső támogatásával kormányoz.

Ha a DUP ezt a parlamenti támogatást megvonja, olyan helyzet is előállhat, hogy a konzervatív párti brit kormány nem tud még sarkalatos törvényeket sem elfogadtatni. Elbukhat például az október végén esedékes új költségvetés, ahogy ezt több DUP-tisztviselő az utóbbi napokban konkrétan fel is vetette, és ebben az esetben a kormány helyzete tarthatatlanná válhat.

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzése a Brexit-tárgyalások legsarkalatosabb megoldatlan kérdése. A Brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy - ha nem születik egyéb megoldási ötlet - az ír sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át.

Ezt azonban a brit kormány is elutasítja, szintén azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Ezt az indítványt viszont - amellett, hogy az EU sem támogatja - a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora is hevesen ellenzi.