A Leave.EU volt a brit EU-tagságról két éve tartott népszavazás egyik - bár nem a brit választási bizottság által elismert hivatalos - Brexit-párti kampánycsoportja, és az utóbbi hetekben az a vád érte vezetőit a brit sajtóban, hogy Oroszországtól fogadtak el segítséget kampánytevékenységükhöz.

Arron Banks üzletember, a Leave.EU kampánymenedzsere és első számú anyagi támogatója azonban a londoni alsóház médiabizottságának keddi meghallgatásán kijelentette: igaz ugyan, hogy a népszavazási kampány során háromszor találkozott Alekszandr Jakovenko londoni orosz nagykövettel, de "semmi valóságtartalma nincs" azoknak a sajtójelentéseknek, hogy a csoport összejátszott Oroszországgal a népszavazás eredményének befolyásolására.

Arra a kérdésre, hogy a Leave.EU terjesztett-e álhíreket a 2016-os EU-népszavazási kampányban - ahogy az a brit sajtóban többször is felmerült -, Banks úgy fogalmazott, hogy a csoport "szándékosan felforgató jellegű kampányt" folytatott, és nem volt idegen tőle az sem, hogy "bolondot csináljon vezető újságírókból".

Banks szerint ugyanakkor az álhírek első számú forrása Nagy-Britanniában a brit parlament.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország tett-e kísérletet az EU-tagsági népszavazás eredményének befolyásolására, a Leave.EU főszponzora azt mondta, hogy "ez lehetséges", ám ha volt is ilyen kísérlet, "az legfeljebb néhány hackerre korlátozódhatott, alacsony szinten".

Ez a kérdés nemrégiben Theresa May brit miniszterelnök alsóházi meghallgatásán is felmerült.

Maytől, aki néhány hete az alsóház bizottságainak elnökei alkotta összekötő bizottság előtt jelent meg, megkérdezték, hogy a brit biztonsági szolgálatok vizsgálnak-e az olyan, "orosz ügynökségekhez köthető" online tevékenységet, amelynek célja a beavatkozás lehetett például a tavalyi nagy-britanniai parlamenti választásokba vagy a brit EU-tagságról tartott népszavazásba.

A brit kormányfő válaszában csak annyit mondott: London tudja, hogy Oroszország más országokban kísérletet tett ilyen beavatkozásra, de a brit kormánynak jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy lett volna "sikeres" orosz beavatkozás a brit demokratikus intézményrendszer tevékenységébe is.

A kérdést firtató képviselő, a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins különböző brit és amerikai egyetemi kutatóintézetek adatait idézve azt mondta, hogy elérhette a 125 ezret azoknak az oroszországi kötődésű, "célzott" tevékenységű Twitter-profiloknak a száma, amelyek aktívak voltak a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött EU-referendum kampányidőszakában, utána eltűntek.

Theresa May megismételte: Londonnak ez idő szerint nincs bizonyítéka a brit demokratikus eljárásrendbe történt sikeres orosz beavatkozásra. Hozzátette: ha felmerülne ilyen bizonyíték, arra a brit kormány "robusztus válaszlépésekkel" reagálna.