Brexit - Kedden ismerteti döntését a legfelsőbb bíróság arról, hogy kell-e parlamenti jóváhagyás az 50. cikkely aktiválásához
Külföld, 2017.01.18
Jövő kedden hirdeti ki döntését a brit legfelsőbb bíróság abban a kérdésben, hogy a kormánynak kérnie kell-e előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.
Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.
A kormányfő álláspontját többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum novemberben a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Erről hirdeti ki döntését a legfőbb brit fellebbviteli fórum jövő kedden.
A fellebbezés decemberben tartott négynapos tárgyalásán a brit kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright megerősítette a hivatalos kormányzati álláspontot, amely szerint a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, a választók pedig a referendumon a kormányt hatalmazták fel arra, hogy indítsa el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a választók szűk, országos átlagban 51,9 százalékos többséggel a kilépésre voksoltak.
Az előzetes parlamenti jóváhagyást követelő kereset benyújtóinak ügyvédje, Lord David Pannick - az egyik legelismertebb brit jogi szaktekintély, aki a brit uralkodó jogi képviseletét is ellátja - az eljárás során azonban kifejtette: a brit EU-tagságról tartott népszavazásnak politikai jelentősége van, de semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa.
Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti az első fokon eljáró londoni felsőbíróság végzését, és parlamenti jóváhagyáshoz köti az 50. cikkely aktiválását, a brit kormány jogi képviselője szerint "egysoros törvénytervezet" beterjesztésével és gyors elfogadtatásával ez megoldható, így nem feltétlenül borulna a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend.
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.
A kormányfő álláspontját többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum novemberben a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést. Erről hirdeti ki döntését a legfőbb brit fellebbviteli fórum jövő kedden.
A fellebbezés decemberben tartott négynapos tárgyalásán a brit kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright megerősítette a hivatalos kormányzati álláspontot, amely szerint a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, a választók pedig a referendumon a kormányt hatalmazták fel arra, hogy indítsa el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a választók szűk, országos átlagban 51,9 százalékos többséggel a kilépésre voksoltak.
Az előzetes parlamenti jóváhagyást követelő kereset benyújtóinak ügyvédje, Lord David Pannick - az egyik legelismertebb brit jogi szaktekintély, aki a brit uralkodó jogi képviseletét is ellátja - az eljárás során azonban kifejtette: a brit EU-tagságról tartott népszavazásnak politikai jelentősége van, de semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa.
Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti az első fokon eljáró londoni felsőbíróság végzését, és parlamenti jóváhagyáshoz köti az 50. cikkely aktiválását, a brit kormány jogi képviselője szerint "egysoros törvénytervezet" beterjesztésével és gyors elfogadtatásával ez megoldható, így nem feltétlenül borulna a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!