Pogár Lászlót az MTI annak kapcsán kérdezte, hogy a napokban lesz öt éve, hogy a moldvai csángó katolikus hívek magyar nyelvű misére vonatkozó igényét addig következetesen elutasító püspökség engedélyezte, hogy a csángó falvak lakói havi egy alkalommal magyar nyelvű misén vegyenek részt Bákóban. Az első magyar nyelvű szentmisét 2019. január 27-én tartották a moldvai megyeszékhelyen, és bár a világjárvány miatt voltak kihagyások, kisebb-nagyobb létszámban havonta összegyűlnek a hívek a bákói Szent Kereszt-templomban. A következő alkalom most vasárnap lesz.

Az MCSMSZ elnöke úgy értékelte: ahhoz képest, hogy milyen nehezen sikerült beindítani a magyar nyelvű misézést, vannak eredmények.

"Nem azt mondom, hogy hű, de nagyokat lépünk, de vannak eredmények, van egyfajta nyitottság az egyház részéről" - fogalmazott. Szerinte az egyik eredmény az, hogy a csángó falvakban tartott kulturális rendezvényeken, tanévnyitókon, tanévzárókon a római katolikus papok is részt vesznek - korábban ez nem volt jellemző -, magyarul szólalnak fel, imádkoznak, engedélyezik a magyar nyelvű archaikus egyházi énekeket.

"Ahhoz képest, hogy öt-tíz évvel ezelőtt, vagy akár az 1990-es évek elején mekkora feszültség volt a csángó szövetség, a csángó hívek és a jászvásári püspökség között, úgy gondolom, jó úton járunk" - mondta Pogár László.

Azt is a nyitottság jeleként értékelte, hogy a püspökség tavaly beszámolt honlapján a csángó szövetség és a Somoska Egyesület által szervezett hagyományos Aranymiatyánk húsvétváró rendezvényről, ahol archaikus magyar imádságok és énekek hangzottak el.

"A régi imádságok és egyházi énekek újrafelfedezése (április 1.)" című fényképes beszámoló jelenleg is megtalálható az egyházmegye honlapján.

"Amint elkezdődött öt éve a magyar mise, évről évre közeledtünk egymáshoz. Nyilván van még egy csomó tennivaló, de ezeket csak apró lépésekkel lehet elérni" - értékelte a csángó szövetség és a püspökség közötti viszonyt Pogár László. Közölte: a felek között Mariut Felix plébános a kapcsolattartó.

Elmondta: arról egyelőre még nem volt szó, hogy Bákóhoz hasonlóan más településeken is engedélyezzék a rendszeres magyar nyelvű misézést, de rendezvények alkalmával több moldvai csángó helységben van magyar mise. Példaként Magyarfalut, Klézsét, Pusztinát említette, utóbbi településen a karácsonyi misén magyarul is énekelhettek a hívek, a pap kérte őket erre - mondta az elnök

A bákói magyar miséket Mariut Felix forrófalvi plébános és Varga András bogdánfalvi plébános mutatja be, ők végzik a gyóntatást is. Az alkalmakon az idősebb korosztály van jelen nagyobb számban, de fiatalok is akadnak, elsősorban Bákóból. A résztvevők száma változó, a települések maguk szervezik meg az utazást, az útiköltségeket pedig a csángó szövetség állja - mesélte Petres. Hozzátette: a moldvai megyében hétvégén nincs rendszeres buszjárat, így körülményes az utazás.

A vasárnapi jubileumi szentmisét szeretetvendégség követi a plébánián, amit az utazáshoz hasonlóan a hívek szerveznek. "Az jó, hogy az emberek is hozzájárulnak, magukénak érzik" - értékelte az MCSMSZ elnöke.

Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történetében először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére.

Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse akkor a sajtónak elmondta: a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. De a papok új generációja is megjelent, akik jobban megértik a hívek igényeit - tette hozzá.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében - a püspökség honlapján korábban közölt adatok szerint - több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar valamelyik moldvai nyelvjárását.