A húsz ország részvételével a francia elnöki hivatalban Emmanuel Macron államfő vezetésével tartott egyeztetésen elfogadott "politikai nyilatkozatban" Fájez esz-Szarrádzst, az ENSZ által elismert líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke és legfőbb belpolitikai riválisa, az ország keleti részét irányító Halifa Haftár tábornok, a líbiai hadsereg vezérkari főnöke, valamint Tobruk Aguila Száleh Issza, a líbiai képviselőház elnöke és Haled Mekrit, a líbiai államtanács elnöke elkötelezte magát arra, hogy "konstruktívan együttműködnek az ENSZ-szel hiteles és békés választások megrendezésére és tiszteletben tartják a választások eredményét".

Az arab nyelvű nyilatkozatot felolvasták és szóban jóvá hagyták a líbiai felek a francia elnök kérésére, de a kamerák előtti ünnepélyes aláírás, az eredeti tervekkel ellentétben, elmaradt.

"Mostantól kezdve akkor mindenki együtt dolgozik erről az alapról, éljen" - mondta széles mosollyal Emmanuel Macron.

A francia államfő az ezt követő sajtótájékoztatón "a nemzetközi közösség által kísért történelmi találkozónak" nevezte a konferenciát, amely "kulcsszerepet jelent a megbékélésben" Líbiában, ahol Moammer Kadhafi diktátor rendszerének hét évvel ezelőtti bukása óta káosz és bizonytalanság uralkodik.

Ghassan Salamé, az ENSZ különmegbízottja is történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást.

"Nem helyettesíthetjük a líbiaiakat, nekik kell egymást között megegyezniük. Ez a legfőbb" - mondta az ENSZ képviselője, aki az elindult politikai rendeződést illetően optimizmusának adott hangot.

A líbiai vezetők részéről a sajtótájékoztatón Fájez esz-Szarrádzst, az ENSZ által elismert líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke jelent meg, aki a harcok befejezésére szólított fel "mindenhol Líbiában", ahol már "elég vér folyt. "Párbeszédre hívunk mindenkit" - mondta a líbiai politikus.

A politikai nyilatkozatban a líbiai politikusok elkötelezték magukat "egy alkotmányos alap elfogadására a választásokhoz", valamint a szükséges választási törvények megalkotására 2018 szeptember 16-ig. A líbiai biztonsági erők "dolga lesz a választási folyamat szavatolása" az ENSZ, a térség szervezeteinek és a nemzetközi közösség támogatásával.

A választási folyamatot bojkottáló erőknek pedig a nyilatkozat szerint "számot kell adniuk", de a szöveg nem jelöli meg, hogy milyen szankciókra számíthatnak.

Megfigyelők attól tartanak, hogy szélsőséges dzsihadista erők akár erőszakkal is megpróbálják majd megakadályozni a választásokat. Május 2-án 12 ember meghalt, amikor az iszlám Állam dzsihadista szervezet merényletet hajtott végre Tripoliban a választási bizottság központi irodájánál.

A választásokhoz szükséges nyugodtabb hangulat kialakítása érdekében a líbiai képviselőház Tubrukból visszaköltözik Bengáziba, míg az ország keleti részén működő párhuzamos kormányt pedig a dokumentum szerint hosszú távon felszámolják. A monetáris válsággal is küzdő országban a nyilatkozat szerint a képviselők azonnali hatállyal egyesítik a központi bankot a többi pénzintézettel, hasonlóan a katonai és biztonsági erőkhöz, amelyek az ENSZ égisze alatt egyesülnek.

A párizsi konferencián jelen volt az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt tagjának képviselője, Németország, a Líbia felöl érkező menekültválság által leginkább sújtott volt gyarmattartó Olaszország, valamint a Líbiával szomszédos észak-afrikai országok és a térség vezető államai, az ENSZ és az Afrikai Unió képviselői.