Az értekezlet záródokumentumát a tervek szerint 14 órakor fogadták volna el, ám mivel minden döntéshez mind az 57 tagország támogatására szükség van, egyelőre nem született megállapodás róla. Ezért az EBESZ soros elnökségét ellátó Szerbia és a következő elnök Németország külügyminiszterei a lezárás előtt nyilatkoztak a sajtónak.

Frank-Walter Steinmeier szerint a belgrádi konferencián sokkal nyitottabb és békésebb hangvétel volt tapasztalható, mint a korábbi találkozókon. Kiemelte, hogy a világ számos súlyos kihívással néz szembe, és ezeket csak együttműködéssel és párbeszéddel lehet megoldani. "Meggyőződésem, hogy a problémák és a válságok megoldásában segíthet az EBESZ, mert számos olyan eszköze van, amelyet fel lehet használni" - fogalmazott.

Három fontos témára hívta fel a figyelmet, amelyek jövőre az EBESZ homlokterébe kerülnek: a reagálás gyorsítására válságok idején, a fegyverkezés csökkentésére és az európai biztonsági rendszer jövőjének kialakítására.

Az ukrán válság kezelése szerinte megmutatta, hogy az EBESZ-nek gyorsabban kell reagálnia a hasonló esetekben. Emellett a következő évben mindenképpen beszélni kell a válságkezelési módszerek korszerűsítéséről is - tette hozzá.

Frank-Walter Steinmeier arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetettségre és a szíriai konfliktusra csak politikai eszközökkel lehet megoldást találni. Kijelentette, Németország úgy döntött ugyan, hogy beszáll az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcba Szíriában, de a helyzetet inkább politikai megállapodással, mint katonai bevetésekkel lehet megoldani. Mint mondta, Németország szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni az összes releváns szereplőt: Oroszországot, az Egyesült Államokat, Európát, Törökországot, Iránt és Szaúd-Arábiát.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint a szerb EBESZ-elnökség idején megerősödött és új lendületet kapott a szervezet, Szerbia pedig bebizonyította, hogy a nemzetközi színtéren is komoly partner.

A körülbelül tíz pontot tartalmazó záródokumentumban - amelyet még nem fogadtak el - helyet kapott a terrorizmus elleni harc, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, a fiatalok körében tapasztalható radikalizmus és szélsőségesség elleni küzdelem, a nemzetközi migránsválság kezelése, valamint az EBESZ ukrajnai tevékenységének támogatása is. Az ülésen felmerültek új veszélyt, új kihívást jelentő témák is, például a klímaváltozás, amely a résztvevők szerint újabb konfliktusokhoz és még nagyobb migrációhoz vezethet.

A szerb fővárosban tartott konferencián az EBESZ 57 tagországa, valamint 11 ázsiai és földközi-tengeri partnere vett részt. A tanácskozás mentén tartott kétoldalú találkozók közül kiemelkedett Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter megbeszélése, mert ez volt az első hivatalos találkozójuk azt követően, hogy a török légierő november 24-én lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai-török határ térségében. A tárgyalást követően Lavrov azt mondta: Moszkva kíváncsi volt a török álláspontra, de annak ellenére, hogy Ankara kezdeményezte a megbeszélést, semmi új nem hangzott el. Cavusoglu szerint nem volt reális elvárás, hogy egyetlen találkozóval megoldódik az orosz-török konfliktust, de fontos volt megkezdeni a nyílt tárgyalásokat.