A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016-ban 40 év börtönnel sújtotta Karadzicot az 1992-1995-ös, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, illetve háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Ezt a bíróság ügyeit mandátuma lejárta után átvevő MICT nemrég jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította.

A magát ártatlannak valló, 73 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen, annak felülvizsgálatát kérve.

Az ügyben eljáró testület szerdán arról számolt be, hogy nem fogadták be a kérelmet, mert jogilag megalapozatlan.

Az így érvényben maradó ítélet szerint Karadzic a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.