Az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban elítélték a Venezuelában július végén tartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak megválasztását célzó referendumot, amely véleményük szerint sérti a hatalom megosztásának elvét.

Kijelentették, hogy "legitimitás hiánya miatt" nem ismerik el az újonnan kinevezett nemzetgyűlés által hozott intézkedéseket és döntéseket.

A képviselők felszólították Federica Mogherinit, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy fontolják meg az emberi jogok súlyos megsértésében vétkes venezuelai illetékesek uniós terülten őrzött pénzeszközeinek befagyasztását és uniós belépésük korlátozását.

Az EP képviselői emellett a Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) országaival való együttműködés fontosságát hangsúlyozták olyan globális kihívások megoldása érdekében, mint a tömeges migráció, a terrorizmus, az éghajlatváltozás és a szegénység.

Véleményük szerint fel kell gyorsítani a már folyamatban lévő együttműködésre irányuló tárgyalásokat a Mercosurral, a dél-amerikai kontinens legnagyobb kereskedelmi tömörülésével, Mexikóval és Chilével egyaránt. Előrelépést kell elérni az adózásra vonatkozó információk automatikus megosztása terén és meg kell szüntetni a bankok titkosságát.

Kijelentették, hogy erősíteni kell a rendőrségi és katonai koordinációt, fejleszteni kell a segélyszervezeteket, hogy felkészültek legyenek a természeti és humanitárius katasztrófák leküzdésére és szorosabb együttműködést kell kialakítani a szén-dioxid-mentes, tiszta energiákra való áttérés érdekében.

Venezuelában július végén tartották az alkotmányozó nemzetgyűlési választást. A testület feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. A referendum napján Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. Az Egyesült Államok a választások másnapján szankciókat vetett ki Nicolás Maduro kormányfőre, a kormányzat egyes tagjaira és befolyásos caracasi vezető politikusokra.

A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott.

A dél-amerikai országban áprilisban kezdődtek a tiltakozások, az összecsapásokban a választás napjáig mintegy 120 ember halt meg az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint.