Az adás-vétel tehát a Hürriyet mellett a Posta napilapot, a Fanatik sportújságot, a CNN Türk hírtelevíziót, a Kanal D televíziót, valamint a Dogan minden egyéb újságját, folyóiratát, és televízióját is magában foglalta. A Demirören 1 milliárd 250 millió dollárt (mintegy 316 milliárd forint) fizetett a sajtóorgánumokért.

A kormányközeli csoport 2011-ben már megvette a Dogan Holdingtól a Milliyet és a Vatan című napilapokat, amelyek azután a török vezetés álláspontját kezdték el tükrözni.

A Dogan annak idején a Milliyet 1979-es megvásárlásával lépett be a médiapiacra, majd a legnagyobb törökországi médiacsoporttá nőtte ki magát. A mostani üzlettel a Demirören ezt a címet átvette a Dogan Holdingtól.

A hír hatására a Dogan Holding részvényeinek értéke 18 százalékkal, a Hürriyeté pedig 19 százalékkal növekedett a nap folyamán.

A BirGün ellenzéki török napilap szerdai beszámolója szerint Törökország 29 napilapjából (a sport-, a gazdasági és az idegen nyelvű újságokat leszámítva) 21 kormányközeli kézbe került. A példányszámok tekintetében a kormánypárti lapok aránya eléri a 90 százalékot is - írta a BirGün.

A 2016. július 15-ei puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén több mint száz újságírót börtönbe záratott és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg. Az Európai Unió több vezető politikusa, valamint emberi jogi szervezet azzal vádolja Erdogant, hogy ürügyként használta fel az incidenst az ellenzéki hangok elnémítására.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet sajtószabadságról készített rangsorában 180 ország között Törökország a 155. helyen áll.