Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszédében áláhúzta, nem szabad az EU jövőjéről szóló vitát az "egy vagy két sebesség" kérdésére szűkíteni. Ezzel összefüggésben kijelentette: nem akar "új vasfüggönyt" Európában.

Úgy vélekedett, az új amerikai kereskedelmi politika elvárásokat támaszt az Európai Unióval szemben annak érdekében, hogy a multilaterális szabadkereskedelem vezető ereje legyen. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a szociális partnereket és civil szervezeteket mindenfajta, így a szabadkereskedelmi tárgyalások részesévé is kell tenni.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke úgy vélekedett, hogy a Római Szerződés közelgő évfordulója alkalom arra, hogy az uniót és annak értékeit közelebb vigyék az emberekhez.

"Soha nem volt ekkora szükség az egységre. Nem gyengíteni, hanem megváltoztatni kell az Európai Uniót" - fogalmazott.

Európa jövője kapcsán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: "aki gyorsan akar haladni, menjen egyedül. Aki messzire akar jutni, menjen együtt másokkal."

Aláhúzta, a Brexitről folytatandó tárgyalások során az unióban maradó 27 tagország egységéért fog küzdeni, és azért, hogy a felek közeli barátok maradjanak.

Paolo Gentiloni olasz kormányfő a vita során kijelentette, ha az unió nem képes csökkenteni a munkanélküliséget, magára hagyja az elesetteket, a kontinens határán a migrációval birkózó országokat és behódol a nacionalizmusnak, akkor teljesen elveszíti a polgárok bizalmát.

A kétsebességes Európáról szólva úgy fogalmazott: "nemet mondok a kétféle Európára, a nagyra és a kicsire, a keletire és nyugatira, de igent mondok arra az Európára, amelyhez minden ország saját ambíciója szerint csatlakozhat és ahol mindenki a közös ügy részese lehet".

Az unió soros elnökséget betöltő Málta részéről Louis Grech miniszterelnök-helyettes a vitán azt hangsúlyozta, hogy Európának határozott vezetőkre van szüksége, és nem szabad engednie a pesszimizmusnak.

"Nem szabad, hogy legyenek másodrangú állampolgárok, gyors és meggondolatlan megoldások és zsigeri reakciók" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakcióvezetője szerint biztosítani kell, hogy az emberek Brüsszelre ne mint külső, kényszerítő tényezőre tekintsenek, miközben a politikusok otthon bezsebelik a közös sikerekért járó elismerést. Mindenkinek közös felelőssége van, ezért "el kell magyarázni, hogy miért és hogyan szavaztak a közös asztalnál". A török csatlakozásról úgy vélekedett, hogy az belátható időn belül nem reális.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint manapság "varázsszó" a többsebességes Európa. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez csak egy eszköz, nem pedig stratégia.

"A probléma nem a sebesség, hanem az irány. Erős szociális pillér, erős befektetési stratégia irányába kell haladnunk, amelyet az adócsalás és adóelkerülés elleni harc eredményeiből kell finanszírozni. Minél jobban fenyegetik Európát, annál jobban hiszek benne" - fogalmazott a frakcióvezető.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője Recep Tayyip Erdogan török elnököt cinizmussal vádolta. Aláhúzta, hogy Erdogan szólásszabadságot követel Európában, miközben újságírókat börtönöznek be országában.

"Fagyasszuk be a csatlakozási tárgyalásokat, most csak ezt tehetjük" - vélekedett a frakcióvezető.