Európai Számvevőszék többségében kielégítőnek tartja az EKB válságkezelési tevékenységét
Külföld, 2018.01.16
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Központi Bank (EKB) szerteágazó és megfelelő alapokon nyugvó válságkezelési eljárásokat vezetett be, azonban szükségesnek tartják a korai beavatkozással, illetve a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló bankokra vonatkozó értékelésekkel kapcsolatos belső iránymutatások továbbfejlesztését.
Kedden közreadott jelentésükben kifejtették, az uniós jogszabályok a közelmúltban fokozott felügyeletet írtak elő az Európai Központi Bank számára azokban az esetekben, amikor a jelek arra utalnak, hogy egy "rendszer szempontból jelentős" bank nehéz helyzetbe került.
Az ellenőrök megállapították, az EKB immár megfelelő szervezeti felépítéssel és eljárásokkal rendelkezik a banki helyreállítási tervek értékeléséhez és a válságban lévő bankok felügyeletéhez. A helyreállítási tervek értékelése során kapott eredményeket azonban nem használják fel módszeresen a válságok azonosítására és elhárítására.
A számvevők szerint a korai beavatkozásra vonatkozó értékelésekhez nyújtott iránymutatás nem eléggé részletes és nem határoz meg objektív kritériumokat vagy mutatókat annak megállapítására, hogy egy bank válsághelyzetbe került. Nincs útmutatás arra sem, hogy a különböző forgatókönyvek esetén az EKB hogyan élhet legeredményesebben hatásköreivel, a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézményekre vonatkozó értékelésekkel kapcsolatos iránymutatás pedig szűk hatókörű és nem eléggé részletes.
A számvevők ajánlásokat tettek az EKB válságkezelési tevékenysége működési hatékonyságának javítására. Javasolják például, hogy az EKB fokozottan építsen a korábbi helyreállítás-tervezési értékelések során szerzett tapasztalataira, és rendelkezzen információkkal azon intézmények eszközminőségéről, amelyeknek jelentősen megromlott a pénzügyi helyzete.
A banki válsághelyzetek hatékony kezeléséhez elengedhetetlen az időbeni fellépés, a megfelelő információáramlás és annak biztosítása, hogy a fizetésképtelenné vált pénzintézetek szanálásáért felelős Egységes Szanálási Testület (ESZT), valamint az EKB között ne legyenek jelentős szabályozási vagy felügyeleti kiskapuk. .
2014 óta javarészben az EKB felelős az euróövezet nagy bankjainak felügyeletéért. Az euróövezetben jelenleg mintegy 120 bank tartozik a hatáskörébe. A 2008-as pénzügyi válság következtében jelentős változások történtek az Európai Unió pénzügyi szabályozásában. Egyebek mellett megerősítették a banki felügyelet jogi keretét, és 2014-ben létrehozták az egységes felügyeleti mechanizmust (SSM). Az EKB és a részt vevő országok nemzeti felügyeleti hatóságai tagjai az egységes felügyeleti mechanizmusnak, amelynek fő célja többek között az euróövezeti bankrendszer stabilitásának megerősítése.
Az ellenőrök megállapították, az EKB immár megfelelő szervezeti felépítéssel és eljárásokkal rendelkezik a banki helyreállítási tervek értékeléséhez és a válságban lévő bankok felügyeletéhez. A helyreállítási tervek értékelése során kapott eredményeket azonban nem használják fel módszeresen a válságok azonosítására és elhárítására.
A számvevők szerint a korai beavatkozásra vonatkozó értékelésekhez nyújtott iránymutatás nem eléggé részletes és nem határoz meg objektív kritériumokat vagy mutatókat annak megállapítására, hogy egy bank válsághelyzetbe került. Nincs útmutatás arra sem, hogy a különböző forgatókönyvek esetén az EKB hogyan élhet legeredményesebben hatásköreivel, a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézményekre vonatkozó értékelésekkel kapcsolatos iránymutatás pedig szűk hatókörű és nem eléggé részletes.
A számvevők ajánlásokat tettek az EKB válságkezelési tevékenysége működési hatékonyságának javítására. Javasolják például, hogy az EKB fokozottan építsen a korábbi helyreállítás-tervezési értékelések során szerzett tapasztalataira, és rendelkezzen információkkal azon intézmények eszközminőségéről, amelyeknek jelentősen megromlott a pénzügyi helyzete.
A banki válsághelyzetek hatékony kezeléséhez elengedhetetlen az időbeni fellépés, a megfelelő információáramlás és annak biztosítása, hogy a fizetésképtelenné vált pénzintézetek szanálásáért felelős Egységes Szanálási Testület (ESZT), valamint az EKB között ne legyenek jelentős szabályozási vagy felügyeleti kiskapuk. .
2014 óta javarészben az EKB felelős az euróövezet nagy bankjainak felügyeletéért. Az euróövezetben jelenleg mintegy 120 bank tartozik a hatáskörébe. A 2008-as pénzügyi válság következtében jelentős változások történtek az Európai Unió pénzügyi szabályozásában. Egyebek mellett megerősítették a banki felügyelet jogi keretét, és 2014-ben létrehozták az egységes felügyeleti mechanizmust (SSM). Az EKB és a részt vevő országok nemzeti felügyeleti hatóságai tagjai az egységes felügyeleti mechanizmusnak, amelynek fő célja többek között az euróövezeti bankrendszer stabilitásának megerősítése.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!