A kormány decemberben fogadta el a büntetőtörvénykönyv módosítását, és ezekben a napokban tárgyal róla a törvényhozás. A tüntetések szervezői a Progresszív Szlovákia (PS), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) voltak.

A változtatás deklarált célja a büntetőtörvények "humanizációja" az ÚSP megszüntetése mellett - ez utóbbi szükségességét azzal indokolja a kabinet, hogy a csak néhány éve létrehozott intézmény nem illeszkedik a szlovákiai ügyészségek rendszerébe, valamint hogy ki kell vonni az ügyészséget a politikai befolyásolás lehetősége alól. Ez utóbbival kapcsolatban azt állítják az ÚSP bírálói, hogy azt a szeptemberi előrehozott választásokig kormányzó liberálisok a jelenlegi kormánypártok politikai ellehetetlenítésére használták. Az ÚSP több intézkedését az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélte.

Az ÚSP tervezett megszüntetését bírálta az államfővé választását megelőzően a Progresszív Szlovákia egyik vezetői tisztségét betöltő Zuzana Caputová elnök, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége, és a múlt héten egy állásfoglalásban az Európai Parlament (EP) is, amely szerint a reformjavaslat "aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetét illetően". Ez utóbbira reagálva a külügyminisztérium határozottan visszautasította, hogy az EP beleavatkozzon Szlovákia belügyeibe.