Az országban tavaly 678 ezer csecsemő született, ami a legalacsonyabb szám a második világháború végét követő év óta. 2022-ben még 723 ezer születést regisztráltak, ami 19 ezerrel kevesebb volt, mint 2021-ben.

A népesség természetes növekedésének oka, hogy a halálozások száma 2023-ban 6,5 százalékkal kisebb (631 ezer) volt, mint 2022-ben, amelyet a koronavírus-járvány és a hőhullámok okozta többlethalálozás jellemzett. A népességszám természetes alakulása - születések mínusz halálozások - ezért enyhén pozitív maradt (47 ezer), de ez 1946 óta a legalacsonyabb szint.

A francia népességnövekedést a bevándorlás is elősegítette: a becslések szerint 183 ezerrel többen vándoroltak be az országba, mint ahányan elköltöztek onnan. Ez a szám három éve nem változott, azt megelőzően 223 ezer volt a többlet.

A statisztikai hivatal szerint a születések számának csökkenése elsősorban a termékenységi mutató csökkenésével magyarázható, miután az egy nőre jutó gyermekek száma 1,68-ra csökkent a 2022-ben mért 1,84-ről. A mutató 2015 óta csökken, miközben az azt megelőző évtizedben 2 felett volt.

Mindezek ellenére a Európai Unióban 2021-ben még mindig Franciaországban volt a legmagasabb a termékenységi mutató, akkor egy nőre 1,84 gyerek jutott.

A születéskor várható élettartam 85,7 évre emelkedett a nők esetében a korábbi 85,2-ről, míg a férfiaknál a szám először érte el a 80 évet, a tavalyi 79,3 után.

A statisztikai hivatal éves jelentése arra is kitért, hogy a házasságkötések száma a koronavírus-járvány alatti visszaesést követően tavaly is jelentős volt: 2023-ban 242 ezer ember kötött házasságot, ebből 235 ezren különböző, hétezren azonos neműek.

A 2020-as történelmi visszaesés után a házasságkötések száma tavaly ugyanannyi volt, mint 2022-ben, ami 2012 óta a legmagasabb szám. Ezenkívül tavaly közel 221 ezren létesítettek bejegyzett élettársi kapcsolatot (PACS).